- Vajon melyik lehetett az első nyomtatott könyv Európában? Hogyan fejlődött ki a könyvnyomtatás?
Nézzünk csak körbe a szobánkban, ugye, hogy legalább egy könyv rejtőzik a közelben. Nem lehetett ezt mindig elmondani, viszont a mai civilizációra jellemző, hogy temérdek mennyiségű könyvünk van. Vajon melyik lehetett az első nyomtatott könyv Európában? Hogyan fejlődött ki a könyvnyomtatás?
Az előzmények tekintetében, viszonylag régre nyúlhatunk vissza, ugyanis már a 9. század előtt használták az úgynevezett táblanyomást Kínában. A módszer lényege az volt, hogy minden nyomtatni kívánt oldal tükörképét kifaragták fából, majd ily módon lenyomtatták. Ezzel a módszerrel eleinte csak lapokat készítettek, majd a 9. századtól könyveket is. Ez igen nehézkes és időigényes feladat volt, hiszen minden egyes oldalt külön-külön ki kellett faragni. Ennek ellenére nagyon nagy a jelentősége ilyen szempontból a Stein Aurél által megtalált Gyémánt szútrának, melyet 868-ban nyomtattak. Nem csupán azért említésre méltó léte, mert illusztrációkat is tartalmaz, de megtalálója is arra a következtetésre jutott a kiváló minőségű betűk és képek alapján, hogy a nyomtatásnak Kínában már a 9. század előtt is léteznie kellett, hiszen a Gyémánt szútra már igen fejlett eljárásról árulkodik.
Jól ismert tény, hogy a nyomtatási eljárások megjelenése előtt az írnokok vagy bérmásolók voltak felelősek az írott anyagok másolásáért. Mára azonban azt is tudjuk, hogy az arab közvetítésnek köszönhetően a kínai fametszetek híre a 13-14. századra Európába is elért. Ezzel az eljárással több nyomtatvány is készült, ezek közül talán a leghíresebb a magyar kiadást is megélt Biblia pauperum (Szegények Bibliája).
Többféle eljárás volt ismeretes a táblanyomatok készítésére; ilyen például a dörzsnyomás , sajtolásos és a fametszetes nyomtatás.
Gutenberg és a szedés-nyomásos technika
A táblanyomó technika népszerűségének ellenére a 15. század közepére egyre nőtt az igény egy egyszerűbb, gyorsabb módszerre. Egyre többen kísérleteztek a nyomtatás megkönnyítését segítő szerkezetek létrehozásával, míg végül Johannes Gutenberg szedés-nyomásos technikája célt ért.
Johannes Gutenberg
Az 1400 körül született német ötvösmester korai könyvnyomtatási kísérletei az 1430-as évekre tehetőek. Fontos megjegyezni, hogy Gutenberg nem csupán könyvnyomtatással, hanem aranyművességgel és gyémántcsiszolással is foglalkozott.
A Gutenberg-biblia, Európa első nyomtatott könyve 1455. február 23-án látott napvilágot. A legtöbb példány 1286 oldalas volt – ezek mind két kötetben jelentek meg, de két egyformát nem lehetett találni. Más volt a tipográfiájuk (tipográfia - nyomtatott betűkkel foglalkozó szakma és művészeti ág), nagy részüket papírra nyomtatták, 45 példány viszont pergamenre készült. Az utóbbiak elkészítéséhez 170 borjú bőrére volt szükség.
Gutenberg Bibliájából akkoriban azonban meglepően kevés példány, csupán 180 darab készült – az 1450-es években ez mégis nagy számnak számított, hiszen Európában ekkor nem volt több 30.000 kötetnyi könyvnél. A Vörös Hadsereg ezekből a nyomtatott példányokból kettőt el is rabolt a II. világháborús Németországból. A Harvard Egyetem könyvtárában is történt majdnem lopás, de ez a kísérlet sikertelen volt – 1969-ben ugyanis egy Vido Aras nevű tanítvány a mosdókban rejtőzött az intézmény zárásáig, hogy utána megléphessen a kötettel. A súlyával viszont nem számolt – koponyatörés lett a vége.
A 180 nyomtatott kötetből már csak 49 darab van meg – világszerte őrzik őket, múzeumokban, könyvtárakban és egyetemeken. Németországban ebből 14 példányt, az Egyesült Államokban 10-et őriznek. Ma egy teljes Gutenberg-biblia 35 millió dollárt is érhet.
A nyomtatás feltalálásának és elterjedésének következtében új korszak kezdődött, melynek a végéhez közeledünk a számítástechnika fejlődésének köszönhetően. Jelentőségét tekintve az írás kialakulásához szokták hasonlítani. Amellett, hogy minden írásbeli mű olcsóbbá és könnyebben elérhetővé vált feltalálása óta, az is bizonyos, hogy az emberi kultúra minden egyes területére – így például a logikára is – hatással volt.