- Hogy miért osszuk be helytelenül, vagy jobban mondva pontatlanul az időnket, szorosan összefügg a halogatással. Valószínűleg tisztában vagy a fogalommal, ha te is tologatod magad előtt azoknak a feladatoknak az elvégzését, amit az imént a lap bal és jobb oldalára írtál fel. Nem kell félned, nem vagy ezzel egyedül!
Kezdjük is egy rövid gyakorlattal: vegyél elő egy papírt és ceruzát, húzz egy vonalat a lap közepére. A bal oldalra írd fel az első 5 dolgot, ami eszedbe jut arról, hogy milyen feladataid vannak mára. A jobb oldalra pedig írj 5 olyan dolgot, amit nem feltétlenül ma, de a közeljövőben el kell végezned. A lap aljára pedig írj 5 olyan tevékenységet, amelyek akadályoznak ezek elvégzésében.
Ezennel akár össze is csaphatnám a kezem, mondva, hogy ez igazából ennyi. De sajnos nem! :)
Miért halogatunk?
A halogatás egy érzelmileg motivált állapot, ami arra ösztönöz minket, hogy ne csináljunk semmit, illetve, hogy elkerüljük a nehézségeket, akadályokat, érzelmileg taszító helyzeteket. Steel szerint egy olyan evolúciós maradványról van szó, amikor még a halogatás a túlélésért folytatott harcot, azaz a kockázatok kitolását jelentette. Mindenesetre ne ez legyen a kibúvónk!Lássuk, miért nem tudjuk elvégezni azokat a feladatokat, amelyeket célul tűztünk ki?
- Nem érkezett még el az a kritikus idő, amikor érezzük a nyomást, ott lebeg még előttünk a holnap lehetősége.
- Úgy ítéljük meg, a feladat nem érdekes, nem fontos.
- Információhiány lép fel a cselekvés kapcsán, nem tudjuk pontosan, mit is kell csinálni.
- Tökéletességre törekszünk, ezért sosem tudjuk befejezni a feladatot.
- Félünk a hibáktól, szorongunk az elvárásoktól és az értékeléstől.
- Túlvállaljuk magunkat, azt hisszük, mindenre képesek vagyunk.
Tudtad?
A halogatásnak nagyon sok káros hatása van a lelki jólétünkre is: bűntudat, alkalmatlanság érzése, önutálat, stressz vagy akár depresszió formájában is megmutatkozhat.
Állapítsuk meg a probléma forrását!
Most, hogy már tudjuk, mi okozza a feladatok halogatását, nézzük meg, mi lehet még hatással a hibás időgazdálkodásunkra, azaz, mi gátol abban, hogy az időnket pontosan és effektíven osszuk be:
- nem tudjuk kellő mértékben felbecsülni a munka igényét, vagy
- nem tudunk prioritáslistát felállítani a feladatok kapcsán, vagy
- tologatjuk magunk előtt a feladatot, amíg kritikussá nem válik, azaz halogatunk.
Mi a megoldás?
- Írj listát arról, mik az elvégzendő feladataid és írj melléjük határidőt. Általában a közelebbi határidejűek nagyobb prioritást (elsőbbséget) élveznek.
- A feladatokat értékeld 1-5-ös skálán aszerint, mennyire égető, hogy minél előbb elkészüljenek, egy másik skálán pedig, hogy mennyire szívesen foglalkozol velük. A sorrendedet aztán rendezd aszerint, hogy a legfontosabb feladat után következzen valami olyan, ami nem feltétlenül első a prioritáslistán, azonban örömet ad az azzal való munka.
- Ha ugyanarra a határidőre több feladatot is teljesítened kell, mérlegeld, melyiknek van nagyobb hozadéka a jövőre nézve, pl. ha holnapra kell elkészíteni egy papírmasé sárkányt meg egy esszét is irodalomórára, ami meghatározza a félévi jegyedet, az esszét vedd előrébb.
- Készíts tervet a napi feladataidról! Húzz egy vízszintes vonalat, és e fölé írd azokat, amiket mindenképp meg kell csinálnod, alá pedig azokat, amelyek a következő napon is ráérnek. Ügyelj arra, hogy ne támassz irreálisan magas elvárást magaddal szemben, mert az csak demotivál.
- Alakíts ki al-célokat, bontsd a feladatot minél kisebb részekre, ezeknek a munkaigényét is könnyebb megbecsülni.
- Szabj magadnak időkeretet egy-egy feladatra, pl. határozd meg, hogy 20 percet adsz magadnak arra, hogy kitaláld, mi lesz a beadandód témája, egy órát, hogy forrásokat keress, fél órát, hogy összerakd a struktúrát és így tovább.
- Vezess naplót, ebből látni fogod, hogy a hasonló feladatok elvégzése mennyi időbe telt előzőleg.
- Zárd ki a zavaró tényezőket, tedd el a telefont, kapcsold ki a wifit, koncentrálj a feladatra.
- Tarts szünetet bizonyos időközönként, de ezt ne a monitor előtt töltsd! Menj ki a friss levegőre, nyújtózz egyet, egyél egy gyümölcsöt, vidd ki a szemetet. Bármit, ami kicsit másra tereli a gondolataidat.
- Kérj visszajelzést az adott feladat elvégzése után, pl. a tanártól, hogy hogyan sikerült, miben lehetett volna jobb.
- Jutalmazd meg magad valami aprósággal, ha elkészültél egy feladattal.
- Írj egy listát arról, melyek azok a tevékenységek, amelyek „időtolvajok”, azaz amelyekkel a becsültnél sokkal több időt töltesz, sokszor fölöslegesen.
- Légy tisztában az erőforrásaiddal: mondj nemet egy felkérésre, ha úgy látod, nincs rá elegendő időd.
Tudtad?
Az idősödéssel a halogatás tendenciája csökken. Kb. 30 éves korunkra szinte eltűnik az életünkből. Addig viszont sokakat érint, leginkább a férfiakat.
Hasznos eszközök:
- feladatok státuszának nyomon követésére » TRELLO
- jegyzetekre » EVERNOTE
- cikkek mentésére, kategorizálására » POCKET
- a közösségi médiumok korlátozására » STAYFOCUSED
- kollaboratív csapatmunkákhoz » GOOGLE DRIVE
Forrás: Takács Ildikó - A halogatás pszichológiája