A te karácsonyod a mi karácsonyunk?

Történelmi időket élünk. Változás van a világban. Úgy reméltük, végre világjárvány-mentes és ezzel békés lesz a karácsonyunk. Helyette - sőt talán még azt is mondhatnánk mellette - háború és válság kopogtat. A világ fiai közben, mintha sehogy sem akarnának megmaradni a lovon. Vagy az egyik oldalra vagy a másik oldalra esnek át. Vannak, akik a cselekvésekbe menekülnek, vannak, akik a panaszkodásba, vannak akik önmagukban, érzelmeikben, hangulataikban, kreativitásukban vagy leleményességükben keresik az újfajta életet, ami átsegíthet ezen az időszakon. A csapda ott van, hogy ez nem időszak, hanem út. Hiába fogjuk várni a végét, hogy majd túl leszünk rajta és akkor jobb lesz, vagy hogy visszakapjuk a régi életünket. A hurok addig szorul, amíg ki nem buggyan minden, ami fölösleges és rossz. Aki tisztán tartja szellemét, annak nem árthat a világ, akiben nincs ami megmaradjon, azzal nem sok jó fog történni.

Na, és most érkezik a karácsony. Vajon milyen lesz? Mihez ragaszkodunk majd és mit engedünk el a szoruló hurokban? Meddig működik a vásárlási láz, a túlterített asztal? Mi kerül az első helyre? Nem fogunk-e fázni? És ha valóban szegényebben töltjük a karácsonyt, akkor vajon mennyire jutna eszünkbe Krisztus? Meddig működik még a nagy színjátszás? Megérezzük-e őseinktől örökölt tiszta tudást bensőnkben, amikor még minden színnek, formának, tettnek, tárgynak és szónak igazi értelme, tartalma és célja volt? Hány fajta sütemény, mennyi ajándék és kiknek a társasága kell a boldog karácsonyhoz? Megtanuljuk-e megőrizni a békét? Kincsként kezeljük-e a szeretetet? A szeretetnek akarunk formát adni? Vagy hiúságunk, megfelelési kényszerünk, érzelmeink, élvhajhászásunk lesz-e a háttérben? Szinte hallom és látom magam előtt, ahogyan most egy csomóan bólogattok és igazat adtok és gondoltok sok-sok ismerősötökre, és talán egy hatalmas listát is tudnátok írni, hogy ki melyik kategóriába tartozik. Van egy rossz hírem. Ez a vonás szintén a kibuggyanásra ítélt kategóriába tartozik. Nem feladatod megítélni másokat, sőt még magadat sem. Ez Isten dolga. Övé az ítélet. Igazából egyetlen dolgunk van. Szeretni. És mindig a szeretet mellett dönteni. Ezt pedig csak úgy tudjuk megtenni, ha ismerjük a szeretetet. Ha figyelmet fordítunk rá és nem tévesztjük szem elől. Gondolkodj el rajta, mennyit tudnál beszélni a szeretetről és mennyit a világ bajairól? Melyikben vagyunk jobbak? Abban, amelyiket “etetjük” magunkban. Látod-e már, hol vert át a világ fejedelme? Nem azt állítom, hogy szükségtelen foglalkozni a problémákkal. De ha nem vagy teli a szeretettel, nem fognak megoldódni a problémák sem. Nos, a szeretet egyik legfőbb ismertetőjele, hogy másokért él. Mások boldogságáért dolgozik, és abban leli legnagyobb örömét. Ha a te karácsonyod a mi karácsonyunk lesz, és ez mindegyikünkre igaz lesz, akkor lesz igazi születésnapi ünnepsége a szeretetnek, a fénynek, Jézus Krisztusnak! Boldog karácsonyt mindenkinek!