- Például című rovatunk második interjúalanya Matyi volt.
A nyomtatott újságban olvashattátok a Névjegy rovatunkat, majd ennek a folytatását láthattátok idén ősszel már online formában, az oldalunkra feltöltve Például címmel. Az első interjúalanyunk Závodský Kati volt, és ő a példaképének Radványi Matyit választotta, neki tette fel a kérdését. Fogadjátok sok szeretettel Matyi interjúját is!
Kérlek mutatkozz be! Mi a teljes neved, hány éves vagy, melyik cserkészcsapat tagja vagy, illetve mióta cserkészkedsz?
Radványi Mátyás vagyok, 25 éves és a 3. sz. Kiskárpátok Hunyadi Mátyás cserkészcsapat tagja, Pozsonyban cserkészkedem. 2010 óta vagyok cserkész, 2010-ben a nyékvárkonyi cserkészcsapatban kezdtem, és aztán a 2017-es pozsonyi újraalakulás után Pozsonyban folytattam a cserkészetet, mivel középiskolába Pozsonyba mentem. Nem tudtam Nyékvárkonyba járni cserkészetre, ezért utána abbahagytam, volt pár évem, amikor nem voltam aktív, és 2017-ben elkezdtem újra Pozsonyban.
Milyen szerepet töltesz be jelenleg a csapatban és a szövetségben?
A szövetségben nem töltök be semmilyen pozíciót, nem vagyok így kimondottan aktív a szövetségi rendszerben. A csapatomban igyekszem aktív lenni, a legtöbb csapatakción, tanyázásokon, táborokon részt veszek. Az őrsömmel igyekszem félévente vagy negyedévente – ahogy sikerül – találkozni. Az őrsöm már nagy, úgyhogy nem vezetek őrsöt, már ők is őrsvezetők, velük már csak például bálokon találkozom. Főleg most már ilyen rover vagy vezetői szerepet töltök be a csapatban.
Mikor és hol volt az első táborod?
Az első cserkésztáborom 2010-ben volt Nyékvárkonyon, a várkonyiaknál akkor kezdtem cserkészkedni. Ez a tábor olimpiás volt, és pont szepsivel, a szepsiekkel táboroztunk, Szpisák Zsuzsa nénire még most is emlékszem abból a táborból.
Milyen VK táborokban voltál eddig és mikor?
Én csak ŐV képzésen vettem részt 2021-ben.
Mi volt az egyik legmeghatározóbb cserkészélményed?
A cserkészettel kapcsolatban az egyik meghatározó élményem az, amikor megismertem a feleségemet a 2018-as táborunkban. Ez az egyik legmeghatározóbb, mostani életemre is kihatással lévő esemény. :)
A civil életed során mikor jött jól, hogy cserkész vagy?
Ami nagyon segített így a civil életem során, az a pakolás. Nagyon szignifikánsan leredukált mennyiségű ruhát pakolok, amit akarok valahova vinni, illetve maga a folyamat, ahogy pakolok vagy csomagolok, abban nagyon segít.
Mi volt a legmeglepőbb állat, amivel cserkésztáborban találkoztál?
Meglepő állattal annyira nem is találkoztam. Találkoztam most nyáron, amikor az észak-komáromiakhoz lementünk 4 napra táborba, és a hálózsákomban volt egy béka, az egy kicsit meglepő volt éjszaka. :D
Mi az az élményed, ami akkor kellemetlen volt, de ma már nevetni tudsz rajta?
Az idei nagytábor első napján én voltam a napostiszt. Előző nap nem megfelelő kaja fogyasztása miatt a fél törzs hasmenést kapott, engem is beleértve. Ez egy kicsit nehezebbé tette a napostisztséget, de ezért sokkal jobban emlékszünk rá.
Van olyan dolog, amiket te mindig magaddal viszel egy cserkésztáborba és másnak sosincs? Ha igen, akkor mi?
Általában a munkakesztyű szokott lenni, ami másnál sosincs, vagy csak nagyon kevés embernek. Ez lehet ilyen korral járó dolog, hogy 20 felett az emberek elkezdenek munkakesztyűt használni.
Mi akartál lenni, amikor kicsi voltál, és mi lettél végül?
Szerintem több mint valószínű, hogy horgász akartam lenni. (...) Informatikusnak tanultam és ebben a szakmában is dolgozom, informatikus-programozó lettem.
Kati kérdése hozzád az volt, hogy melyik ország cserkészeivel találkoznál szívesen. Mi a válaszod?
Legszívesebben chilei cserkészekkel találkoznék, mert szerintem ők vannak így a legmesszebb, emiatt lenne érdekes.
Ki az a fiatalabb cserkésztestvéred, akire felnézel? Mik a fő erényei, ami miatt példás cserkésznek tartod? Mesélj el egy rövid közös történetet rólatok.
Vida Mátét választottam ki, bősi cserkészt. Főleg azért, mert nagyon kitartó és következetes az őrsével, ami nekem nagyon szimpatikus, és bármi is történik, nem riad meg, illetve teljes természetességgel veszi a nehézségeket. Ezért az idei táborban is a problémák sem tűntek olyan szignifikánsnak, az őrse is egyben tudott maradni. Két történetecske is eszembe jut vele kapcsolatban. Az egyik az idei nagytáborban történt. Egyik nap nyakkendőgyűrű-faragó programot tartottam, amikor esett az eső, és az őrséből az egyik kisfiú megvágta a kezét, eléggé vérzett. Akármennyire is fokozottan odafigyeltünk, az ilyet nem lehetett elkerülni. Máté nagyon higgadtan reagálta le. Biztos vagyok benne, hogy a cserkészek 75%-a nem reagált volna úgy, mint a Máté. A másik történet szintén a táborban történt. Utolsó előtti nap az őrséből az egyik fiú nagyon rosszul volt. Fájt a feje, hányt, és aztán infúziót is kapott, de a kisfiú mégis csak azért könyörgött, hogy ne küldjük haza, mert ő ott akart maradni a táborban, mert hogy ők rakják a tüzet este és őrködnek, úgyhogy mindenképp maradni akart. Ebben nagyon látszik, az őrsében visszatükröződik Máté munkája és hozzáállása. Az őrsén is meglátszik, hogy milyen jó munkát végez, hogy jó cserkész.
Mi a te kérdésed hozzá?
Ha a pénz nem lenne korlát, hova mennél el az őrsöddel?