- Mit jelent a regölés, regösség?
A regölés ősi magyar szokás, énekmondást jelent. A regölést végző emberek a regősök, akik rendszerint házról-házra járva históriás, mondaszerű dalokat énekeltek, a helybéliekkel beszélgettek, magukba szívva a helyi néphagyományokat és továbbvíve azokat.
Mi is az a regöscserkészet?
A magyar cserkészetnek egy olyan szakága, ami a népi hagyományokat ápolja és terjeszti. Hivatása megtalálni identitásunkat a népi gyökerekben, megismerni és magunkba szívni a falu és vidék kultúráját, értékrendjét, és a mindennapi életünk részévé tenni.
A regöscserkészet története
A regös cserkészet létrehozása a huszadik század harmincas-negyvenes éveiben a magyar cserkészet egyik meghatározó, komoly tömegeket megmozgató kezdeményezése volt. Kezdetei Karácsony Sándor cserkészvezető, pedagógus és filozófus nevéhez fűződnek, aki már az 1920-as évek elején felismerte a népi kultúra fontosságát, amelyeket a cserkészpedagógiába is beépített. Karácsony Sándor 1928-ban elérkezettnek látta az időt, hogy kísérleti pedagógiájának tapasztalatait a szélesebb nyilvánossággal is megossza, és „meghirdesse a regöscserkészetet”.
Felvidéken a cserkészek vele párhuzamosan, de tőle függetlenül ébredtek rá a falujárás, regölés fontosságára (szokásokat, dalokat, meséket gyűjtöttek, jellegzetes tárgyakat rajzoltak le, a helyiekkel beszélgetve tanultak, és eredményeiket a nyilvánosság elé tárták). A felvidéki cserkészek tapasztalataikkal szerves részét képezték a magyar regös mozgalomnak.
1939-re a regöscserkészet céljai és módszerei letisztultak, általánosan elfogadottá váltak a mozgalmon belül.
Egyrészt megismerni, megszeretni és összegyűjteni a magyar nép kincseit, különösen a cserkészetben hasznosíthatókat, másrészt népszerűsíteni és terjeszteni a népi műveltség értékeit a cserkészetben és a társadalomban.
Teleki Pál a regöscserkészek által végzett munkát annyira fontosnak tartotta, hogy a magyar cserkészet egyik alappilléreként határozta meg a népi kultúrát.
1945-től kezdődően a politika nem engedte a valódi cserkészmunka folytatását, azonban a népi kultúra ápolása megengedett volt, így a regöscserkészek közreműködésével nem csak cserkész vonatkozású táncegyüttesek alakultak meg és szaporodtak gomba módra. Így gyakorlatilag regöscserkészekből szerveződött meg Magyarországon az egész néptáncmozgalom.
A második világháború után külföldre menekült cserkészek és vezetők között szép számmal akadtak egykori regöscserkészek. A cserkészgócpontok kialakításával egy időben megkezdődött a regölés, a regösséget beépítették a cserkészprogramba, mint a magyarság megőrzésének leghatékonyabb módját. Regöstáboraik egy-egy néprajzi táj köré épültek, amelyekben igyekeztek megélni az adott egység életét.
A külföldi magyarság elismerte, hogy a magyar népi kultúra ápolásában a cserkészet járt és jár most is elöl: az amerikai Sík Sándor cserkészparkban valóságos kukoricatörés, tengerihántás, szüret, szőlőpréselés, szüreti mulatság adta egy regös tábor anyagát.
1989 után, a magyar cserkészet újrakezdésének éveiben elsősorban a nyári táborok keretében folyt a regösmunka. A tábor tematikailag a népdalra, a néptáncra és a kismesterségekre épült. Esténként a klasszikus cserkész-tábortüzek helyett táncházak szerveződtek, ezek olyan mintát adtak, amelyet teljes természetességgel lehetett beépíteni a cserkészkeretek közé. Itt a gyűjtött népdalokat és néptáncokat, valamint a népmeséket különös átéléssel adták át az együtt élő közösségnek.
A regöscserkészet szerepe, küldetése napjainkban
Ma a regöscserkészet elsődleges célja így a jellemnevelés, hiszen a cserkészetben minden ezt szolgálja. Nagyon fontos, hogy az együtt töltött idő alatt a fiatalok olyan meghatározó élményeket kapjanak, amelyek által értékrendjükbe, ízlésükbe beépülhet a paraszti kultúra szeretete. Kompetenciákat fejlesztenek, hogy képessé tegyék a gyerekeket arra, hogy a magyar népi kultúra elemeit örömmel, jókedvvel, magabiztosan megéljék. Tudjanak egy táncházban viselkedni, táncolni, ismerjék fel a népzenéket, tudjanak néhány kézműves alapfogást, értékeljék a kézműves termékeket, ismerjenek minél több hiteles, eredeti népdalt.
Miért jó regöscserkésznek lenni?
A regöscserkészet magyarságunk megélésének teljesebbé tételéhez segít. Sokszor beszélünk magyarságtudatról, de a regösség lényünk egy mélyebb rétegét érinti meg. Magyarul beszélni (ha nem is könnyű, de) meg lehet tanulni egy idegennek is. Hogy magyarul érezzünk, ebben jelentenek hatalmas lehetőséget a regös közösségben az együtt énekelt népdalok és együtt táncolt táncok.
A regös hagyományok tudatosabb megélését, továbbéltetését az SZMCS-n belül 2005-től öt éven át megszervezett Felvidéki Regöscserkész Találkozó, a FELCSER indította el, amely a marcelházi, nagymegyeri, komáromi cserkészek összefogásából született meg. Akkor indultak el csapatainkban az ún. ünnepváró cserkésznapok is, majd következett két-két alkalommal a CsuHé és VígKend országos regöshétvégék megszervezése a féli, illetve kürti cserkészek jóvoltából, sőt ismét részt vettek regöstáborokon az SZMCS tagok is.