- „Táborbontáskor két dolgot hagyj magad után: 1. A semmit; 2. A köszöneted” – írta Baden-Powell 1919 októberében. A gyakorlatias amerikai cserkészfiúk ezt két képpel támasztják alá.
Egyrészt, ha az ember meglátogatja a barátját, akkor valószínűleg nem tiporja el a kertben a virágokat, és nem szappanozza össze az ivóvizet. Másrészt pedig bármilyen csekély is az a rombolás, amelyet mondjuk egy portyázó raj visz végbe a nagy természetben, sok kicsi sokra megy, sok millió kiránduló már elég komoly pusztítást vihet végbe. Viszont, ha mindenki maga vigyáz arra, hogy a lehető legkevesebb nyomot hagyja maga után, annak áldásos hatása lesz.
Eddig az elmélet, amelynek megértéséhez igazán nem kell cserkésznek lenni, és a Leave No Trace (ne hagyj nyomot) hozzáállást nem is cserkészek találták ki. A ’70-es, ’80-as években kezdett kialakulni, azóta felállt mögé egy nemzetközi alapítvány, amely elsősorban az Egyesült Államokban igen jelentős szervezetekkel – a már említett Boy Scouts of America-n (BSA) kívül többek között a nemzeti park szolgálattal és az amerikai erdészeti szolgálattal – működik együtt a természet megóvásáért.
A Leave No Trace tulajdonképpen nem forradalmi újítás, végső soron nem más, mint 7 alapelv és ezek következetes alkalmazása:
- Tervezz és készülj fel!
Gondosan válasszuk ki a megfelelő táborhelyet, olyan élelmiszert vegyünk, amely nem generál túl sok szemetet, alaposan tervezzük meg a portya útvonalát stb.
- Tartós felületeken haladj és táborozz!
Ha a helyet gyakran használják (például ösvény), akkor lehetőleg mi is ott haladjunk (vagy sátrazzunk), ahol már amúgy sincs növényzet, ezzel megkímélve a környezetet. Ha viszont a hely ritkán látogatott, akkor szóródjunk szét, hogy ezzel eloszoljék a hatásunk is (például ha egy réten az egész tábor tíz napig libasorban jár egy csapáson, akkor ott a tábor végére aligha marad növényzet).
- Megfelelően helyezd el a hulladékot!
A szemetet vigyük magunkkal, ne használjunk szappant, a mosogatóvizet a természetes vízforrástól lehetőleg távol hintsünk szét, nagydolgunkat pedig egy földbe ásott egy-két arasznyi lyukba végezzük el, vízfolyástól legalább hatvan méterre.
- Hagyd, amit megtalálsz!
Ne vigyünk magunkkal, követ, sziklát, növényt, és igyekezzünk a talajt is minél inkább eredeti állapotában meghagyni.
- Minimalizáld a tűz használatát és hatását!
Tűz helyett jobb hordozható gázfőzőt használni, ha tüzet rakunk, akkor lehetőleg könnyen összegyűjthető fából, gondosan égessünk mindent hamuvá, a tűz esetleges maradványait pedig igyekezzünk eltüntetni. (És természetesen gondosan oltsuk el.)
- Tartsd tiszteletben az állatvilágot!
Viszonylag magától értetődik: a természet az állatok otthona, ne zavarjuk őket.
- Légy előzékeny a többi kirándulóval!
Ne kiabáljunk, és általában tartsuk be a portyázók etikettjét.
Végül lássuk, hogyan megy a Leave No Trace képzése a BSA-ben. A képzésvezetőknek egy 5 napos képzést kell elvégezniük a témában, és a szövetség arra törekszik, hogy minden egyes councilban (területi egység átlagosan 20 000 cserkésszel és vezetővel) legyen legalább egy ilyen. Ezután a képzésvezetők 2 napos természetben tartott kurzusokon oktatják a képzőjelölteket, akikből pedig optimális esetben minden districtbe (néhány ezer cserkész) jut egy. Ők pedig számtalan módon képezhetik a cserkészeket és a vezetőket a félórás bemutatóktól kezdve az egész napos képzésekig.
Ezen kívül cserkészek és vezetők számára egyaránt létezik „Ne hagyj nyomot!” felvarró, amelynek a megszerzése pontosan szabályozva van.
Ahogy kint a természetben, úgy az otthonaitokban is ügyeljetek arra, hogy óvjátok a környezetet. Próbáljatok minél kevesebb hulladékot termelni, amit pedig szükséges, azt szelektíven gyűjteni. Ügyeljetek az ivóvíz és energia használatának korlátozására, ne vásároljatok fölösleges termékeket, komposztáljatok. Éljétek az életeteket úgy, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjatok magatok után!