2020. szeptember 11.
- A szervezetünk naponta néz szembe ellenséges kórokozók sokaságával, amelyeknek legnagyobb részét sikeresen le is küzdi.
Előfordul, hogy idegen baktériumok, vírusok vagy gombák ellen kell felvennie az immunrendszerünknek a harcot. Gyakran egymást helyettesítő kifejezésként használjuk ezeket a szavakat, holott mind-mind mást jelent. Tegyük tisztába, mi micsoda!
Baktériumok
Apró egysejtű szervezetek, amelyek az evéssel, légzéssel vagy a bőr sérülésein keresztül jutnak a szervezetbe. Az alkarunkon és a tenyerünkön találjuk a legtöbb típusú baktériumot, mennyiségüket tekintve viszont a legtöbb a bélben van jelen.
A baktériumok ellen antibiotikummal védekezhetünk, amelyek lebontják a sejt falát és megakadályozzák a szaporodást. Ezek azonban nem tudnak különbséget tenni jó és rossz baktériumok között
Vírusok
A vírusok a legkisebb és legegyszerűbb szervezetek, amelyek fertőzést terjesztenek. Más sejteket támadnak meg, mert csak ezekben élősködve tudnak életben maradni és szaporodni. Hosszú ideig várakozhatnak a gazdasejtben, amíg megtalálják a megfelelő sejtet a szaporodásra.
A vírusok ellen oltással lehet védekezni. Az oltás felkészíti a szervezetet arra, hogy az minél előbb felismerje a vírust, így azonnal támadást tudjon indítani ellene.
Gombák
Legtöbbjük nem veszélyes. A gombák mindig jelen vannak a testünk felületén és belsejében is. Szeretik a nedves környezetet, mint például a lábfej és talp környékét, vagy a térdhajlatokat.
A legtöbb betolakodó a bőr felületéről juthat a szervezetünkbe, éppen ezért fontos, hogy vírusos időben ne fogdossuk az arcunkat, mert ezzel közelebb visszük a kórokozókat a bejutás helyéhez.
Amint egy kórokozó a szervezetünkbe lépett, az immunrendszerünk akcióba lendül, hogy megvédjen bennünket. Ha az immunrendszerünk ereje teljében van, apró kis katonákat küld a kórokozók megsemmisítésére. Ezek vagy bekebelezik a baktériumokat, vagy lebontják a sejtek falát, amelyek a vírusokat szállították. Ilyenkor például gyulladás léphet fel a szervezetünkben, ami lényegében a csatateret jelenti, a harc színterét az immunrendszerünk és a behatolók között.
Szerencsére a szervezetünk nagyon okos, és emlékszik arra, ha egy bizonyos típusú behatoló járt már bennünk. Ilyenkor olyan típusú antitest gyártásába kezd, ami egyszer már segített a kórokozó legyőzésében. Mivel minden embert más típusú kórokozók támadják meg az élete során, ezért az immunrendszerünk is különbözik, mindenkié más és más.
Minden kórokozó az ellenségünk?
Nem. Az emberi testben nagyon sok barátságos mikroorganizmus él, amelyeknek köszönhetően egészségesek maradhatunk. Sokuk az emésztésben vesz részt, azaz az elfogyasztott ételek feldolgozásában. Ha egészségesen táplálkozunk, azzal a jó baktériumokat segítjük, hogy például megelőzzék vagy csökkentsék a bélgyulladást.
Mi a helyzet a náthával és influenzával?
Mindkettőt vírus okozza, ami azért képes minden alkalommal ledönteni a lábunkról, mert a vírus folyamatosan mutálódik, vagyis megújul. Bár a szervezetünk emlékszik a régebbi vírusokra, az újakra nem tud felkészülni.
A náthát és influenzát különböző vírusok okozzák, de nagyon hasonlóak a tüneteik, ezért nehéz őket megkülönböztetni egymástól.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A náthát több száz vírus is okozhatja, és ezeket az év bármelyik szakában elkaphatjuk. Az influenzát a vírus 3 típusa okozhatja, az A, B vagy C. Ezek általában a téli hónapokban fertőznek. Az influenza típusaira már létezik védőoltás.
Az egészséges és változatos étkezés, a kellő mennyiségű vitamin bevitele, a testmozgás és az alapos kézmosás mind segíthetnek abban, hogy az idei hideg időszakot egészségesen tudjuk le.
Felhasznált irodalom: Mindent az emberi testről