-
A Téry-menedék 2015 méterrel a tenger szintje felett fekszik. 1899-ben épült, nevét a kiváló selmecbányai orvosról és turistáról, Téry Ödönről kapta, aki oszlopos tagja volt Magyarország első turistaegyesületének, a Magyar Kárpát Egyesületnek. A menedékház a Magas-Tátra egyik leglátogatottabb pontja, a túrát az ótátrafüredi (Starý Smokovec) vasútállomásról érdemes kezdenünk. A Magas-Tátra 2500 m magas csúcsaival már magashegynek számít, így az időjárás csalóka és hamar változhat.
Ebben az írásban a Magas-Tátra varázslatos sziklái közé kalauzollak el titeket. Úticélunk a Téry-menedékház, amely 2015 méterrel a tenger szintje fölött fekszik. 1899-ben épült, nevét a kiváló selmecbányai orvosról és turistáról, Téry Ödönről kapta, aki oszlopos tagja volt Magyarország első turistaegyesületének, a Magyar Kárpát Egyesületnek.
Túránkat az ótátrafüredi (Starý Smokovec) vasútállomáson kezdjük. Lassan átsétálunk a szuvenírt nézegető turisták között, míg el nem érjük a fogaskerekű állomását. Innen egy háromnegyedórás séta visz fel a Tarajkára (Hrebienok), de aki idő vagy erő szűkében van, használhatja jó pénzért a fogaskerekűt is. Mi, rendes turista lévén gyalogoltunk. Felérve Tarajkára ismét turisták tömege fogad és egy helyi fafaragó által kifaragott HREBIENOK felirat, minden betűje mellett egy medvével. Rögtön kattintunk is pár fényképet, természetesen háttérben a Lomnici-csúccsal. Indulunk is tovább. Utunk most kis erdei sétának tűnik, míg el nem érjük a patakon átívelő hidat. Innen sziklássá válik a terep, és egyre meredekebb is lesz. A távolban már látjuk is az Óriás-vízesést, amit a Kis-Tarpataki völgyből összegyűlő víz táplál. A víz 20 méter magasból zuhan alá, hatalmas párafelhőt kibocsátva magából a turisták nagy örömére. Bő fél óra kaptató után elérjük a Zamkovszky-menedékházat (Zamkovského chata), ahol meleg étel és hűs ital fogad minket. Az árak itt kicsit borsosabbak, mivel ide már a teherhordó csak gyalogosan, a hátán hozza fel az akár 120 kg-s terhet.
Utunk a Kis-Tarpataki völgyben (Malá studená dolina) kígyózik tovább, átcsapva hol a patak egyik, hol a másik oldalára. A terep itt is sziklás, de most nem annyira meredek. Óriásokként vesznek körül a völgy hatalmas falai. Jó másfél-két órát bandukolunk a völgyben, míg utunk elkezd emelkedni és hatalmas sziklák közé futunk. Ezt a szintemelkedést már csak úgy sikerül leküzdenünk, hogy követjük a szerpentines utat. Bő fél óra múlva megpillantjuk a menedékházat, de még beletelik egy kis időbe, mire elérjük azt.
Felérve, szép idő esetén pompás látvány tárul elénk. Meredek hegycsúcsok által körülvett Öt-tavi-katlan, benne a Téry-menedékházzal, a gyönyörű smaragzöldszínű tavakkal, visszatekintve pedig beláthatjuk az egész Kis-Tarpataki völgyet.
Gyorsan bevetjük magunkat a menedékházba, rendelünk egy hatalmas gőzgombócot és egy nagy adag káposztalevest, fél liter kofolát, és kicsit megpihenünk. Innen már jóformán csak lefelé vezet majd utunk. A jól megérdemelt pihenőnk után körbesétálhatunk a környéken és gyönyörködhetünk a tavakban és a katlan szépségében. Ha szerencsénk van, láthatunk zergéket, rókákat a környéken. A zergék csalafinta állatok, képesek egészen tíz-tizenkét méter közelre engedni a turistákat, mert tudja, hogy ami neki egy ugrásnyi távolság, nekünk turistáknak, lehet akár egy perc is. Miután körbefényképeztük a katlan minden apró részletét, megindulunk lassacskán ugyanazon az úton lefelé. Fontos, hogy a felfelé haladó turistákat mindig engedjük el! Haladjunk mindig a saját tempónkban, mert a lefelé menet sokkal megterhelőbb, mint felfelé.
A Magas-Tátra 2500 m magas csúcsaival már magashegynek számít, így az időjárás csalóka és hamar változhat. Ezért mindig öltözzünk rétegesen, és legyen nálunk esőkabát és tartalék ruha.
A túránk számokban: 17 km, 1195 m fel, 1195 m le.