- „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.” – Széchenyi István
A Kárpát-medencei magyar cserkészet 1912-ben indult hódító útjára. Sorra alakultak a csapatok. 1933-ban világdzsemborit rendeztek az elődeink Gödöllőn, amikor még úgy nézett ki, hogy minden rendben van. Virágzott a cserkészet, ám előbb 1944-ben a nyilasok, négy évvel később pedig a kommunisták lehetetlenítették el, majd tiltották be azt.
1989-ben indulhatott csak újra a cserkészmunka. A katolikus papok és a református lelkészek az egész Kárpát-medencében elkezdték megszólítani a fiatalokat. Sorra alakultak újra a régi csapatok és gombaként nőttek az újak.
1991-ben Bősön Zsidó János esperes úr, az akkori helyi plébános néhány lelkes fiatalt cserkészvezető-képző táborba küldött el. Köztük volt Eke Győző és Zalka Lóránt is, akik később a bősi csapat parancsnokai lettek.
1991 augusztusában a bősi templomban megtartották az első toborzást, melyre 30 tizenéves fiatal ment el. Pár hónap elteltével a társaság nem oszlott fel, ellenben egyre jobban csapatként kezdett működni. Ennek eredményeként 1992 május 10-én 19 újonc tett cserkészfogadalmat és megalakult a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség kötelékébe tartozó 16. számú Széchenyi István cserkészcsapat.
Az idén 26 éves csapat történetében szinte megszámlálhatatlan esemény zajlott. Idén huszonhatodik alkalommal álltak díszőrséget a bősi cserkészek a március 15-i megemlékezésen. Szinte az összes Csemadok rendezvényen részt vesznek és az egyházzal is erős kötelék alakult ki. 1998-ban egy egész napot arra szántak, hogy kitakarítsák a bősi Amadé parkot, amiből hagyomány is született (12 év alatt 17 konténer szemetet szedtek össze).
Az évek során számos helyi fiatal csatlakozott a cserkészethez. Egyesek csak pár évre, sokuk azonban már 26 éve a bősi csapat tagja.
Jelenleg 50-55 aktív cserkésze van a csapatnak. Jó fejek bár néha makacsok, de általában édesek és szeretni valók. Örülök, hogy ennek a csapatnak a tagja lehetek!