2020. április 11.
-
Gondolkodtál már azon, vajon hogyan jön létre az a rengeteg világító szentjánosbogár az esti égbolton? Igen-igen, a csillagokra gondolok!
A csillagok bolygóközi porból és gázfelhőkből jönnek létre, mégpedig úgy, hogy a gravitáció sűrű csomókba nyomja össze a port és a gázokat. Ettől a folyamattól nagy nyomás keletkezik, amelynek következtében a csillagok magja egyre forróbb lesz, és beindul bennük az úgynevezett magfúzió. A magfúzió olyan folyamat, amelynek során két kisebb atommag egyesül, és ezáltal egy nagyobb jön létre. A csillagokban hidrogénatomokból héliumatomok lesznek, amelynek eredményeképp a csillagban hatalmas hő és fényenergia szabadul fel, ettől világítanak az esti égbolton. Amint a csillag magja kifogy a hidrogénatomokból, azaz már nem tud mit átalakítani, megindul a kimúlás útján.
Egy csillag minél nagyobb, annál rövidebb az élete. Egy átlagos csillag élete végén vörös óriássá fúvódik fel. Ekkor az atomok átalakulása már nem a magban, hanem a felszínen történik, ettől „megduzzad” a csillag, és egy időre fényesebbé válik.
Azonban ez sem tart örökké. Amint a mag kifogyott a hidrogénatomokból, a csillagok összehúzódnak és kihűlnek, fehér törpékké válnak. Ilyenkor az utolsó energiáikat használják fel, hogy fényt bocsájtsanak ki. Amint minden energiájukat kisugározták, fekete törpévé válnak, többé nem világítanak. Ahogy a természetben a kidőlt fák, vagy a lehullott levelek, úgy a kimúlt csillagok is visszakerülhetnek a körforgásba, a porukból újabb csillagok születhetnek.
Tudtad?
A mi Napunk is egy csillag, azonban nincs okunk az aggodalomra, várhatóan 4-5 milliárd év múlva válik csak vörös óriássá
Forrás: https://iskolaplanetarium.pacsi.hu/irasos-anyagok/a-csillagok/