- Mit is kell tudnunk az úti célunkról? A Hosszú-tavi menedékház (Zbojnícka chata) a Nagy-Tarpataki völgy felső részén, 1960 m tengerszint feletti magasságban, a Hosszú-tó felett található, innen ered a neve is.
Szlovák nevét onnan kapta, hogy mikor az első síelők itt éjszakáztak, reggelre a nagy hidegtől csak annyit tudtak mondani, hogy ilyen helyen csak rablók alhatnak. Még egy érdekessége van ennek a menedékháznak: ide is csak teherhordók segítségével jut el az élelmiszer, tüzelő és mindenféle szükséges dolog.
Legutóbbi túránk egy több napos magas-tátrai kirándulás része volt, így szállásunk Csorbán (Štrba) az autós kempingben volt: sátraztunk az autóink mellett. Innen könnyen el lehet jutni a Magas-Tátra majdnem minden pontjára akár tömegközlekedéssel is. Körülbelül 10-15 perces sétával lehet elérni a Csorba-tóra óránként induló fogaskerekűt, ami a vasútállomásra érkezik be. Tátrai vasúttal aztán 40 perc alatt jutunk el Ótátrafüredre (Starý Smokovec).
A vasútállomásról indulva a zöld turistajelzésen átvágunk a pici, de hangulatos településen, ahol még a Monarchia idejében épült gyönyörű faépületek köszönnek vissza ránk. Kiérve a civilizációból a fogaskerekű nyomvonala mellett haladunk egészen a Tarajkáig (Hrebienok), a felső állomásig. Ha északra tekintünk, a szemben lévő csúcson megpillanthatjuk a Lomnici-csúcson fekvő csillagvizsgálót is. A zöld jelzésen tovább sétálva, a Bilík menedékházat elhagyva elérjük a Tarpataki-völgyet, ami tele van szebbnél szebb vízesésekkel. Érdemes beugrani egy frissítőre és belülről is megcsodálni az épületet, esetleg vásárolni egy emléktrikót a ház hímzett jelével. Közben becsatlakozik a kék jelzés is, amelyen aztán egészen az úti célunkig haladunk.
Felfelé benézhetünk még a Rainer-kunyhóba, amely a Magas-Tátra elsőként épült menedékháza volt 1863-ban. Egy kicsiny kiállítást rendeztek be itt, amely a tátrai hegymászás történetét és a tátrai teherhordókat mutatja be. A piros jelzést keresztezve bevetjük magunkat a sűrű tátrai fenyvesekbe, és mivel a völgyek Y alakban szétválnak, a Nagy-Tarpataki-völgyben folytatjuk menetelésünket. Ez a környék leghosszabb, 7 km-es, és szerintem az egyik legcsodálatosabb völgye. Két oldalról hatalmas meredek sziklafalak szegélyezik, bal oldalról az óriás Nagy-Szalóki-csúcs gerince öleli, jobb oldalról pedig a Közép-Orom gerince. Innen több vízér csörgedezik le a sziklákon, amelyek kisebb vízesésekké alakulva szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak.
Lassan araszolva a patak mentén a magas fenyveseket törpefenyők váltják, és egy hídhoz érünk, amely átvisz minket a túloldalra. Ahogy egyre feljebb és feljebb hatolunk a sziklákból kiépített ösvényen, észrevesszük, hogy már csak a moha és a zuzmók uralják a tájat. Itt már zergével és kis aranyos mormotával is találkozhatunk, amelyek jellegzetes fütyülő hangon beszélgetnek társaikkal. Ekkor egy híd után meredekre vált a terep, és elhagyjuk eddigi útitársunkat, a patakot. A hegyoldalba felérve a türkizkék Vareskové pleso és a Hosszú-tó (Dlhé pleso) látványa tárul elénk. Ezután egy kis láncos rész (a meredek sziklafalba láncot erősítettek, amelybe tudunk kapaszkodni) után már meg is érkezünk a menedékházhoz. Célba érve jöhet a jól megérdemelt káposzta-, lencse-, fokhagymaleves, vagy a párolt gombóc, ami a tátrai menedékházak tipikus menüje. Kis pihenő és fényképezkedés után indulhatunk is vissza a szállásunkra.
Számokban: 17,3 km, 1087 m fel, 1087 m le
Tipp: Az Ótátrafüred-Tarajka 2,6 km-es szakasz megtehető fogaskerekűvel is.
-
22
