- Jó reggelt gyerekek! Ma a ti napotok van, hiszen június 1-én ünnepeljük a Gyereknapot! Legyen ez egy mesés kaland, megtűzdelve sok-sok mondókával!
Már reggel, kézmosásnál mondogathatjuk, hogy:
Piszkos a tenyered, jobb és bal
csutakold, csutakold szappannal
Homokos, maszatos két kis kéz
mindjárt tiszta, nézd, nézd, nézd!
Ha tiszta a kéz, jöhetnek a kedvenc tenyérrel játszós mondókáink:
Áspis, kerekes, (körözünk a gyermek tenyerében a mutatóujjunkkal)
útifüves, leveles,
bíbola, bíbola, (tenyerünkkel kétszer megsimítjuk a gyermek tenyerét)
pacs-pacs-pacs. (kétszer belepacsizunk a tenyerébe)
//
Mit csinál a két kezem? (széttárjuk a karunkat)
Simogat kedvesen (gyermek arcán),
Mit csinál a két kezem? (széttárjuk a karunkat)
ütöget mérgesen (tapsolunk mérgesen),
Mit csinál a két kezem? (széttárjuk a karunkat)
csipked hegyesen (arcát/kézfejét óvatosan),
Mit csinál a két kezem? (széttárjuk a karunkat)
táncol ügyesen (kezeket forgatva),
Mit csinál a két kezem? (széttárjuk a karunkat)
csiklandoz viccesen (megcsikizzük a gyermeket).
Na és nézzük meg, minden rendben van-e a fejünkön. Meg van a hajunk? És a füleink? Tapogassuk végig őket ezekkel a vicces mondókákkal!
Sűrű erdő, (megborzoljuk a haját)
kopasz mező (megsimítjuk a homlokát)
pislogója (megsimítjuk a szeménél)
szuszogója (megsimítjuk játékosan az orrát)
tátogója (száját)
ez pedig a csiklandója (jól megcsikizzük)
//
A házat kiseperjük, (megborzoljuk a haját)
a port letöröljük, (megsimítjuk a homlokát)
az ablakot becsukjuk, (megsimítjuk a szeménél “becsukjuk”)
a kulcson egyet csavarintunk (játékosan csavarintunk egyet az orron)
//
Én is pisze, Te is pisze (rámutatunk a saját, majd a gyermek orrára)
Gyere pisze, vesszünk össze (bújjunk össze) (összedörgöljünk finoman az orrunkat a gyermekkel)
Mondd csak, tiszta már a fogad? Elő a fogkeféd, sikáld a fogad a mondóka ritmusára!
Kívül körkörösen, csir-burr-burr,
Belül kisöpröm, huss-huss-huss,
Kívül tiszta, belül szép,
Ahol rágok, ott kell még.
Határozottan, de nem erősen,
A fognyűvőket le is győztem!
Nézzük meg, milyen az idő odakint! Napfényes, vagy esik az eső? Bármelyik is, mondókát tudunk róla biztosan, sőt, még tornázhatunk is egyet!
Jöjj ki, napocska, (hívogató mozdulatokat teszünk a karjainkkal)
itt apád, itt anyád, (tenyerünkbe mutatunk)
sót törünk, (ökleinket összeütögetjük)
borsot törünk, (szintén ökleinket összeütögetjük, de most amelyik az előbb fenn volt, az lenn lesz)
tökkel harangozunk! (meghúzzuk a harang kötelét, „harangozunk”)
//
Esik az eső, (ujjainkat mozgatva mutatjuk, ahogy esik)
süt a nap, (nagyot körözünk a karjainkkal)
Paprika Jancsi mosogat. (mosogatást imitálunk)
Ház az öreg mit csinál? (széttárjuk a kezeinket)
Hasra fekszik, úgy pipál. (gyorsan hasra fekszünk, lóbáljuk a lábainkat)
Esik eső, jaj-jaj-jaj! (hármat dobbantunk a lábunkkal)
mindjárt itt a zivatar. (kezünkkel hajladozunk, ahogy fúj a szél)
Tüzes villám cikázik, (hármat tapsolunk)
Aki nem fut, megázik. (a mondóka végén pedig futunk egyet, kergetőcskézünk)
//
Gomba, gomba, gomba (öklök ütögetése),
Nincsen semmi gondja (kezek forgatása).
Hogyha esik eső rája (ujjak mozgatása),
Nagyra nő a karimája (karkörzés a fej felett).
Az esőt csak neveti (szájra mutogatás),
Van kalapja, teheti (karkörzés a fej felett).
Most pedig hívogassuk elő kedvenc állatkáinkat!
Mackó, mackó ugorjál!
Mackó, mackó forogjál!
Tapsolj egyet,
Ugorj ki!
//
Nyuszi fülét hegyezi (nyuszifület mutatunk),
A bajuszát pödöri (bajuszpödrés utánzása).
Répát eszik ropp, ropp, ropp (harapunk egyet a levegőben),
Nagyot ugrik, hopp, hopp, hopp (ugrunk).
Gyí Te paci, paripa,
nem messze van Kanizsa.
Odaérünk délre
libapecsenyére
Ideje elővennünk a játékautókat, vonatokat, hajókat, robogjunk velük együtt a mondókákra!
Fut, robog a kicsi kocsi,
rajta ül a Haragosi,
din-don diridongó.
Ha kiborul az a kocsi,
leröpül a Haragosi,
din-don diridongó. (próbáljunk rá tapsolni, és mindig gyorsabban mondani)
Megy a hajó a Dunán,
rajta ül a kapitány
nézi, nézi a vizet (szemünk felé tesszük a kezünket, nézünk jobbra-balra)
Forgatja a kereket (kereket forgatunk)
Megy a hajó a Dunán,
lemaradt a kapitány (két tenyerünket arcunkra tesszük)
Kiabál, trombitál (tölcsért alakítunk kezünkkel a szánk előtt)
de a hajó meg sem áll (ingatjuk a fejünket)
//
Ssh.sszh, beh sok súly
Meg se mozdul (vonatozunk, lassan előre)
Friss szenet ha bekapok (friss szenet kaptunk, már futhat a vonat!)
messze,messze
szaladok, szaladok
A sok-sok játékban elfáradtunk, már be is esteledett. Feküdjünk az ágyunkba, még egy utolsó versike, aztán már alhatunk is! Mondókás szép álmokat kívánok Nektek!
Este van már, alkonyul,
Nyuszi füle lekonyul.
Dorombol a kiscica.
Aludj Te is, Katica! (a gyermek neve)