- Pár évtizeddel ezelőtt, egy bizonyos Dr. T.C Singh, egy kíváncsi indiai úriember, aki nem mellesleg az Indiai Annamalia Egyetem Botanikai Tanszék vezetője is, elgondolkodott azon, hogyan is hat a zene a növények növekedésére. Minden eszköze megvolt hozzá, hogy elvégezze a kutatásait ezért munkához is látott
Pár évtizeddel ezelőtt, egy bizonyos Dr. T.C Singh, egy kíváncsi indiai úriember, aki nem mellesleg az Indiai Annamalia Egyetem Botanikai Tanszék vezetője is, elgondolkodott azon, hogyan is hat a zene a növények növekedésére. Minden eszköze megvolt hozzá, hogy elvégezze a kutatásait ezért munkához is látott. Klasszikus zenével és szobanövényekkel indított, majd más műfajokkal és haszonnövényekkel is elkezdett kísérletezni. Rengeteg érdekes adatot gyűjtött össze, mint például, hogy a növények akár 60%-kal is gyorsabban fejlődtek rendszeres zenehallgatás mellet.
Ha igazán pontosak szeretnénk lenni, igazából nem hallgatják a zenét, hisz nincs fülük, amivel ezt meg tudnák tenni. Na, de akkor, hogy csinálják? Nos, még ha nincs is erre kifejlődött szervük, a hanghullámok rezgéseit tökéletesen tudják érzékelni. Ezek a rezgések pedig hatással vannak a növény sejtalkotó rendszerére, tehát arra, milyen gyorsan tudnak nőni. Nem minden zenei stílus tetszik nekik, ezért nem is hibáztatom őket, hisz így van ez az embereknél is, nekünk se tetszik az összes műfaj, miért várnánk ezt el a növényektől? Sok kutatást végeztek ebben a témában is, hogy kiderítsék melyik az a műfaj, ami a legjobban tetszik a növényeknek. Az egyik ilyen kísérletben két csoport növényt vizsgáltak. Az egyik Haydn, Beethoven és Schubert műveit hallgatták a másik csoport pedig hangos rockzenét hallgattattak. Az utóbbi eltávolodott a hangszóróktól, és rátapadt az üvegház oldalára, mintha menekülni akarna a hangos zene elől. A klasszikust hallgatók épp ellenkezőleg, közeledni kezdtek a hangszórókhoz és sokkal egészségesebbek voltak, mint a rockzenét hallgató társaik. Ezt a felfedezést több más kutatás is bebizonyította, így magabiztosan kijelenthetjük, hogy a növényeink többsége klasszikuszene-kedvelő.
- De mi van akkor, ha nem akarjuk, hogy az egész ház Bachtól csengjen?
Nos erre is van egy egész jó megoldás. A kutatások során ugyanis szinte az összes zenei stílust kipróbálták, hogy lássák, hogyan reagálnak a növények, na meg persze, hogy mindenki kedvében járjanak, és senki ne mondhassa, hogy az ő kedvencét kihagyták. Nagyon jól reagáltak a jazz és a pop zenére is, a népdalokat viszont semlegesen fogadták.
- Nemcsak hangszóróból szólhat a zene, hanem mi magunk is énekelhetünk otthon?
Itt már nem csak a rezgéseket kell figyelembe venni, hanem az általunk kibocsátott szén-dioxidot. Ezt a szén-dioxidot a növények „belélegzik”, ezáltal elősegítjük a növekedésüket. Ezt a sok kibocsátott szén-dioxidot nemcsak méretükkel hálálják meg, hanem át is alakítják oxigénné, amit mi be tudunk lélegezni. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor az élő koncert sokkal hatásosabb, mintha felvételt hallgatnánk. Nem mellesleg sokkal szórakoztatóbb is. Sőt az se számít, ha nincs angyalokat megszégyenítő énekhangunk, hisz a növények igazából nem hallanak minket. A zuhanyrózsa után talán a növények lettek a legjobb hallgatóság.
Saját kérdésemet megválaszolva, igen, szeretnek zenét hallgatni, a maguk módján. Minden esetben hatással van rájuk a zene. Csakúgy, mint az embereknek, szükségük van a zenére. Bár tudunk nélküle élni, hisz nem létszükséglet, sem nekünk, sem a növényeknek, mégis sokban elősegíti a fejlődést. Így válik nélkülözhetetlenné a zene a mindennapjainkban.