GASLIGHTING

A Merriam-Webster Kiadó minden évben közzéteszi azt a szót, amelyet az emberek a leggyakrabban keresnek fel a szótárában. 2022-ben a híres angol lexikon oldalainak látogatóit leginkább az érdekelte, hogy mit jelent a „gaslighting”.

A gaslighting a társas kapcsolatokban (lehet ez barátság, párkapcsolat, szülő–gyermek vagy munkahelyi kapcsolat) megjelenő pszichológiai manipuláció, az érzelmi bántalmazás egy formája. A Merriam-Webster szótára úgy írja le, mint

egy személy pszichológiai manipulációja, általában hosszabb időn keresztül, amely arra készteti az áldozatot, hogy megkérdőjelezze saját gondolatainak, valóságérzékelésének vagy emlékeinek érvényességét, és jellemzően zavarodottsághoz, önbizalom- és önbecsülésvesztéshez, érzelmi vagy mentális stabilitásának bizonytalanságához, valamint az elkövetőtől való függőséghez vezet.

Magyarosítva a gázlángolás kifejezést használjuk, amely egyes (főleg nyelvi) szakemberek szerint nem épp megfelelő fordítás. A gaslighting az 1944-es Gaslight amerikai film címéből származik (az 1938-as Gas Light c. darab filmes adaptációja), amelyben egy férj különböző trükkökkel próbálja meggyőzni feleségét annak mentális betegségéről, hogy hozzáférjen nagynénje vagyonához. Például azt állítja, hogy a nő kleptomániás, amit aztán egy látogatás során egy „lopott” órával bizonyít, amelyet a nő táskájában „talál”. Valójában azonban azt ő maga csempészte bele korábban titokban. A házukban gázégők adják a világosságot, a férj pedig esténként, amikor egyedül hagyja feleségét, a gázláng változtatását használja ahhoz, hogy megingassa őt saját józanságába vetett hitében. Több hasonló epizód után a zavarodott feleség már nem tud a saját ítélőképességére hagyatkozni, ami az összeomlásához vezet. Maga a gaslighting kifejezés sem a forgatókönyvben, sem a filmben nem szerepel.

A gaslighting módszerei

Az Amerikai Pszichológiai Társaság szerint a gaslighting olyan szélsőséges manipuláció, amely mentális zavart okozhat.

Nézzük meg, milyen bántalmazó viselkedésmintákat használnak a gaslightingoló emberek:

Információk visszatartása: a manipulátor úgy tesz, mintha nem értené az áldozatot.
Felejtés és tagadás: a manipulátor hevesen megkérdőjelezi az áldozat emlékezetét, még akkor is, ha az áldozat helyesen emlékszik a dolgokra; úgy tesz, mintha elfelejtett volna olyan dolgokat, amelyek valójában megtörténtek; a bántalmazó letagadhat vagy elhalaszthat például olyan ígéreteket, amelyek fontosak az áldozat számára.
Figyelemelterelés és eltérítés: a manipulátor a számára kínos helyzetekben megváltoztatja a beszélgetés témáját, egy teljesen más dolgot hoz fel, amelyben az áldozatot tünteti fel rossz színben, az ő hibáiról kezd el beszélni; ezzel eltereli a figyelmet saját viselkedéséről és elkerüli a felelősségvállalást.
Bagatellizálás: a bántalmazó meggyőzi az áldozatot, hogy gondolatai vagy szükségletei nem fontosak, hogy túlérzékeny és mindenből nagy ügyet csinál, túlreagálja a dolgokat.
Lejáratás és viccelés: a bántalmazó sokszor akár nyilvánosan is lejáratja, megsérti az áldozatot, amit ezek után viccnek állít be és az áldozat megszégyenül, amiért nem érti a viccet.

A gaslightingoló mondatai

Az alábbi mondatok gyakran hangzanak el gaslightingoló szájából.

Fontos azonban elmondanunk, hogy a fent említett viselkedésmódok, ill. mondatok alkalmankénti megjelenése esetén még nem következtethetünk egyből érzelmi manipulációra, hiszen ez tartós, folyamatos pszichés játszmázás, melyet nehéz felismerni.

A három szint

A gaslightingoló meghamisítja a valóságot és mindent elkövet, hogy az általa észlelt világot észlelje az áldozat is. Súlyosság szerint ennek három szintjét különíthetjük el, és ha valaki nem ismeri fel időben, a folyamat mindhárom szinten végigmehet:

Első szint - amikor még a gaslightingolót kérdőjelezd meg magadban. Nem érted teljesen, mi történik, de csak apró félreértéseknek, jelentéktelen konfliktusoknak tudod be az egyes helyzeteket. Ezt leszámítva nagyon jó a kapcsolatotok, így csak legyintesz a történtek felett.

Második szint - már azon gondolkodsz, mi a baj veled, hogy lehet, hogy rosszul emlékszel dolgokra, túlérzékeny vagy és egyébként is, milyen nehéz lehet veled másoknak.

Harmadik szint - amikor már elhiszed, hogy minden a te hibád, a te felelősséged, és a megőrüléstől való félelem rendszeressé válik.

Mit tehetünk, ha gaslighting áldozatai vagyunk?

Fontos, hogy alaposan megismerjük ezt a jelenséget: minél többet tudunk róla, annál jobban felismerjük. Ez lehet az első fontos lépés a védekezéshez.

A következő az, hogy ragaszkodjunk az igazsághoz és ahhoz, amiben biztosak vagyunk. Esetleg készítsünk jegyzeteket, fényképeket és egyéb bizonyítékokat, hogy később ne lehessen megcáfolni.
Bagatellizálás esetén, ha az érzéseinket akarják érvényteleníteni, álljunk ki értük, de ne menjünk bele a győzködésbe, mert sosem nyerhetünk. Jelentsük ki, hogy ez tény, mi igenis ezt érezzük és itt fejezzük be a beszélgetést.
Elterelés esetén ne veszítsük el a fókuszt. Mondjuk el, hogy úgy látjuk, fontos a másik számára az adott téma (ami fele ő terelte a beszélgetést), ezért mindenképp térjünk rá vissza később, de most kanyarodjunk vissza az eredeti témánkhoz.
Állítsunk fel határokat, és tartsunk távolságot.
Amennyiben már súlyosabb a helyzet, kérjünk segítséget baráttól vagy családtagtól, ill. szakembertől.

Sajnos sok esetben magunkat is képesek vagyunk gaslightingolni: „biztosan csak félreértettem; túlreagálom; csak beképzeltem magamnak; én teremtettem ezt magamnak; nem is érdemlem meg, stb.”.

Mi zajlik a gaslightingolóban?

A gaslightingolók a legtöbb esetben a nárcisztikusok közül kerülnek ki. Bennük van az önvédelem, a saját valóságuk verziójának védelme. Hiányzik belőlük az empátia, nem állnak le azon gondolkodni, mit tehet a másik személlyel ez a fajta magatartás. Ők jogosultnak érzik magukat arra, amit művelnek. Úgy érzik, ez a helyes dolog. Törékenyek, de nem szeretnék, hogy ez kiderüljön, mert kudarcnak vagy hibának tekintik.

Amikor azt mondják, te túl érzékeny vagy, valójában azt gondolják: „Rendben, rosszul érzed magad, talán én vagyok a felelős, de hagyjuk ezt, nem akarok erről beszélni”. Minimalizálnak. A gaslightingolók tudattalanul szeretnének mentesülni a felelősség és az elbizonytalanodás számára kínzó érzésétől.

Ma már a gaslighting kifejezést általánosabban is használják, amikor alá-fölérendelt viszonyban a fölérendelt fél nem vállalja a felelősséget saját tetteiért, és megkérdőjelezi az alárendelt fél saját gondolatainak validitását és kétségbevonja emlékezőképességét. A gaslighting folyamatában az elszenvedő önbizalma és önértékelése is csökken.

Ugyanaz a dinamika, amelyet a gaslighting a személyes kapcsolatokban mutat, más területeken is megfigyelhető. Például a politikában, ahol különösen elterjedt, köszönhetően a szándékos és célzott hazugságoknak, amelyeket egyes politikusok szándékosan terjesztenek. Ezt azért teszik, hogy elmosódjon a valóság, hogy a választók ne tudják, ki mond igazat és ki hazudik. Sok esetben ez a vállalatok taktikája - a nyilvánosság félrevezetésének módja is. Az emberek az egészségügyben is találkoznak félrevezetéssel, ezért is használják az „orvosi gaslighting” kifejezést. Ez akkor fordul elő, amikor az egészségügyi szakember elutasítja a beteg tüneteit vagy betegségét, mondván, hogy „csak a fejében van”.

„Van benne egy csipetnyi szándékos megtévesztés” - mondta Peter Sokolowski, a Merriam-Webster Kiadó főszerkesztője a szó bevezetésekor. „Amint az ember tudatában van ennek a csalásnak, megérti, hogy ez nem csak a szokásos »nem ettem meg azokat a sütiket« hazugság. Ez olyasvalami, amiben több az alattomosság, a stratégia vagy a hosszú távú tervezés.”

Források:

forrás_01, forrás_02, forrás_03, forrás_04,
forrás_05, forrás_06, forrás_07, forrás_08,
Ross Rosenberg: Az emberi mágnes szindróma - A gaslighting bemutatása
Knapek Éva klinikai szakpszichológus oldala

Extra:

Ross Rosenberg klinikai szakpszichológus Az emberi mágnes szindróma c. könyvében 30 éves tapasztalattal egy egész fejezetben mutatja be a gaslightingot.

A gaslighting az elmekontroll egy nagyon aljas formája. Egyesek az agymosás megfelelőjének tekintik, de míg az agymosás egy nyílt stratégia, az elkövető nem kívánja eltitkolni, hogy mit művel és mik a céljai, a gaslighting egy rejtett, burkolt manipulációs elmetorzító stratégia, amit a nárcisztikusok hajtanak végre annak érdekében, hogy irányítsák és uralják az áldozatukat. Az áldozat lehet egy társfüggő, vagy valaki, aki önszeretet hiányában szenved. Belecsábítják őket egy kapcsolatba és elveszik tőlük az erejüket. Úgy veszik el tőlük az erőt és az irányítást, hogy saját maguk ellen fordítják őket. Elhitetik velük, hogy valami nincs rendben velük. Valami olyanra hivatkoznak, ami vagy csak kis mértékben igaz, vagy teljes mértékben kitalált dolog. Aztán felfújják, tovább építik és meggyőzik az áldozatot, hogy fennáll ez a probléma vele kapcsolatban és sokkal rosszabb, mint gondolták. Sokszor az is előfordul, hogy a gaslightingoló személy létrehozza ezt az illúziót, vagy úgy alakítja a környezetet, hogy az áldozat elhiggye, tényleg fennáll a probléma, ami nem is létezik.

Például adott egy szorongó ember - az áldozat. A bántalmazó elhiteti az áldozattal, hogy a probléma, nevezzük szorongásnak, sokkal súlyosabb, mint a valóságban. Nem csak hogy folyamatosan emlékezteti az áldozatot, hogy szorongó, de a környezetet is úgy alakítja, hogy bebizonyítsa neki, hogy a szorongása súlyosbodik és problémát okoz. A célja, hogy megértőnek, együttérzőnek és emberszeretőnek mutassa magát, miközben kialakít egy olyan környezetet, amiben az áldozat még szorongóbbá válik, és emlékezteti arra, hogy ő szorongó. Az áldozat elkezdi azonosítani magát a belé táplált mesével. A kezdeti enyhe szorongás súlyos, beteges szorongássá válik. A manipulátor eljátssza, hogy támogatja őt, de a háttérben eltávolítja tőle a külvilágot, vagy a őt a külvilágtól.

„Te csúnya vagy, mindenki úgy véli, hogy csúnya vagy és senki nem fog szeretni.”

„Te buta vagy. Olyan buta vagy, hogy sohasem szerzed meg azt a munkát.”

„Te kövér vagy. Olyan kövér vagy, hogy soha senki nem fog téged randira hívni.”

„Te olyan bizonytalan vagy és olyan kicsi az önbecsülésed, hogy senki nem akar a barátod lenni.”

„Látod, olyan szorongó vagy és én segíteni szeretnék neked, de ez megmagyarázza, hogy miért vannak gondjaid a munkáddal. Talán ez megmagyarázza, miért nem kedvelnek téged az emberek. De én kedvellek és szeretlek téged, és mindig meg foglak védeni.”

Elhitetik az áldozattal ezt a mesét és belesulykolják, ill. okokat szolgáltat arra, hogy miért higgyen abban a mesében, és bebizonyítja, hogy az a mese valóság. Úgy tesz, mintha ő lenne a védelmező, a kedves személy, aki soha nem hagyja el a társát. Így az áldozat elhiszi, hogy az a személy, aki összezavarja az elméjét, az egyetlen szövetségese.

A gaslightinghoz elszigetelésre van szükség. El kell szigetelni az áldozatot ahhoz, hogy elhitesse vele, senki nem szereti őt. „Te annyira szorongsz - ki szeretne találkozni egy állandóan szorongó emberrel?” Végül elhiszi, hogy azok az emberek, akik valamilyen oknál fogva nem hívták fel, legyen az bármi is, azért nem hívták fel, mert a bántalmazó meséje igaz. A bántalmazó pedig a háttérben mindenkit az áldozata ellen hangol, elkezd hazudni nekik, pl. hogy a bántalmazó azért nem jelentkezett nekik, mert nem igazán kedveli őket, vagy mert - a szorongó példa esetében - az orvos azt rendelte el, hogy ne találkozzon senkivel, és ő vigyáz rá. Amennyiben ez megtörténik, a bántalmazó eredetileg alapvetően enyhe problémája elkezd romlani. A manipulátor pedig az áldozata ellen fordul és bizonyítékként használja ezt fel. Végül a bántalmazó teljesen benne van a csapdában. El van vágva a saját érzelmeitől, meg van fosztva a valóságon alapuló énképétől és problémájától. El van vágva a külső támogatástól, a családtól, barátoktól. Ráadásul elhiszi, hogy az egyetlen ember, aki szereti és törődik vele, gaslightingoló. Ilyen esetekben általában az történik, hogy amikor a személy teljesen a gaslighting áldozatává válik.