- Aki már olvasta a téli zeneajánlót az előző nyomtatott számban, és tetszett neki, annak üzenem, hogy elérkezett az idő egy újabb, sajnálatos módon viszonylag rövid lejátszási lista összeállításához. Nos, akkor kezdjünk is bele!
Aki már olvasta a téli zeneajánlót az előző nyomtatott számban, és tetszett neki, annak üzenem, hogy elérkezett az idő egy újabb, sajnálatos módon viszonylag rövid lejátszási lista összeállításához. Nos, akkor kezdjünk is bele!
Andrew Hozier-Byrne - művésznevén egyszerűen csak Hozier - egy ír származású zenész, énekes és dalszerző. A köztudatba 2013-ban robbant be, miután kiadta a “Take Me to Church” című számát, amely rögtön a slágerlisták elejére került. Sőt, még a Grammy-díjra is nevezték. Most viszont a “Someone New” dalról mondanék pár szót, ugyanis ez az első dal az előbb említett lejátszási listán. Könnyed, kora nyári hangulatot áraszt magából, tökéletesen hozza a tavaszból nyárba átvezető időszakot. Nagyon jól esik hallgatni egy kellemes séta alkalmával, ezért mindenkinek szívből ajánlok egy-két utat a szabadban.
Most azokhoz szólok, akik még a júliusi hőségben is szeretnek össze-vissza járkálni, túrázni, kalandozni a családjukkal, barátaikkal, közben pedig zenét hallgatni. Az ilyen alkalmakra nem is egy, hanem két dalt hozok. Az egyik a “Could Have Been Me” a The Struts zenekartól, a másik a OneRepublic nevezetű együttestől az “I Lived”. Mindkét dalnak hasonló mondanivalója van, mégpedig az, hogy éljük meg a pillanatot, és ne legyünk azok, akik tele lesznek megbánásokkal amiatt, hogy nem tettek meg olyan dolgokat, amiket igazából nagyon is szerettek volna. A dallamaik pörgősek, ezért olyan hatásuk van, hogy rögtön motivációt érzünk a cselekvésre.
Az Acoustic Planet együttes 2015-ben alakult meg Békéscsabán, és 2019-ben az Eurovíziós dalfesztiválon ők képviselték Magyarországot a
“Nyári zápor” című szerzeményükkel. Mind ismerjük azokat a nyári esőzéseket, amikor egyszer csak hirtelen leszakad az ég, zuhog vagy öt percig, aztán ugyanolyan gyorsan eltűnik az egész, mintha itt sem lett volna. A dalban a nyári zápor a remény és az új kezdet szimbóluma. A dal szerzője egy interjúban azt nyilatkozta, hogy a zápor tisztító erővel bír, elmossa a hibáinkat és fájdalmainkat, tiszta lapot ad nekünk. Tehát, akinek kedve szottyant most az esőben táncolni, csak nyugodtan, de inkább majd akkor, amikor majd melegebb lesz, mert egy dal szimbolikája azért még nem ér meg egy kiadós tüdőgyulladást sem.
El is érkeztünk az utolsó dalhoz, amely egyenesen Mexikóba repít minket. A “San Lucas” egy letisztult, visszafogott dal, szerzője Kevin Kaarl. A dal teret ad a gondolatainknak, így mégsem tudjuk teljesen kizárni ezt az egyébként fülbemászó remekművet. Tapasztalatból mondom, hogy nagyon jó rá nosztalgiázni, viszont nyelvi szempontból is hasznos. Aki szeretné bővíteni a spanyol-tudását, az csak nyugodtan hallgassa meg, ígérem, nem fog csalódni.
A végére is értünk a lejátszási listának, ami lehet, hogy egy kicsit rövid, de én már annak is örülni fogok, ha legalább egy elnyerte valakinek a tetszését, mert az már egy sikerélmény. Élményekben, érzésekben és zenében gazdag nyarat kívánok!