NéMó nyomában 1. - A csapatmentorok szemével

SZMCS | 2020. november 22.
A 2020-as Szövetségi Közgyűlés felkérésére a csapatmentorok felmérték az SZMCS nevelési módszerének (korábban új nevelési koncepció, továbbiakban NéMó) elterjedségét, használatát és hiányosságait a gyakorlatban, vagyis a csapatok körében.

1. NéMó-felmérés a csapatmentorok szemével - eredmények és érdekességek

A felmérés során mi, csapatmentorok 29 cserkészcsapat 87 őrsvezetőjével beszélgettünk közel 4 hónap alatt. 

A folyamat a csapatparancsnokokkal való kapcsolatfelvétellel indult, ezt követte az időpontfoglalás vagy egyeztetés az őrsvezetőkkel. Az interjúkat minden esetben “élő“ beszélgetés formájában készítettük el, ami a járvány miatt főként az online térben zajlott. A beszélgetés zavartalansága végett hangfelvételt készítettünk, melyek segítségével utólag részletesebben ki tudtuk értékelni a hallottakat.

Őrsi gyűlések: Az őrsi gyűlések hossza 45 és 120 perc között mozog, átlagosan 90 percig tartanak. Sok őrsvezető előző nap este, vagy az őrsi gyűlés előtt pár órával szokott felkészülni a foglalkozásra. Nagyon kevesen terveznek egy évre, egy ciklusra, vagy akárcsak egy hónapra is előre.
A felkészüléshez gyakran egyetlen forrásuk a SŐV-ös füzetük, és leggyakoribb nehézségként azt fogalmazták meg, hogy mindig valami újat kell kitalálni.

Ima: A megkérdezett őrsvezetők körülbelül fele arról számolt be, hogy imádkoznak legalább egyszer az őrsik során. 

Viszont több őrsnél is felmerült, hogy a tagok nyűgnek érzik az imát. Egyfajta kötelező elemnek, amelynek nehezen, vagy egyáltalán nem látják az értelmét. 

Keretmese: Sok őrsnél nincs jelenleg futó keretmese, de voltak próbálkozások, amik legtöbbször nehézséget okoztak a vezetőnek. Csupán páran vannak, akik egy teljes cserkészévet átívelő keretmesét visznek az őrsükben, és ezek is kizárólag csak kiscserkész őrsöknél tapasztalhatók. Ennek egyik oka az is, hogy az őrsvezetők elvesztik motivációjukat, mert a gyerekek sokszor nem értik, mi történik, folyton le akarják leplezni őket, vagy simán csak nem érdekli őket a történés.

Arra is volt példa, hogy a vezető egy most alakult őrsnél nem szeretett volna belefogni a keretezésbe. Tudatosan azt szerette volna, hogy az őrse őt magát ismerje meg, ne pedig úgy, hogy más szereplő bőrébe bújik.

Sokan vezetik egyedül, kevés tapasztalattal az őrsüket. Egyszerre kell figyelniük a programra, a fegyelemre, és emellé nem hiányzik nekik egy következő szint, ahol egy idegen szerepbe kell bújniuk. Ahol van segédőrsvezető, ott könnyebben felosztják egymás között a szerepeket, motiválják is egymást a keretes felkészülésben és a „bohóckodásban”.

Játék: Meglepő volt számunkra, hogy nagyon sok őrsvezető egyáltalán nem keres új játékokat, hanem a megszokott, elterjedt játékokat játszák. Vannak őrsök, akiknél az 5-6 bevált játék megy körbe-körbe éveken keresztül. Ennek az lehet az oka, hogy a fiatal őrsvezetők nem nagyon tudják, hol keressenek valami újat, illetve hogy nincs terük “teszt környezetben” kipróbálni őket. 

Érdekes jelenség, hogy némely őrsnek van kedvenc játéka, amit az őrsvezető egyfajta jutalomként, az őrsi megkoronázásaként vet be. Gyűlés végén bújócska, közös csocsózás, de egyéb játékok is említésre kerültek.

Módszertani segédeszköz: Szinte minden őrsvezető beszámolt arról, hogy használ és szokott készíteni ilyen eszközöket. A további beszélgetés során viszont kiderült, hogy nem mindenki tudja, mitől is módszertani egy segédeszköz, és vannak, akik a kinyomtatott cserkésztudás “anyagot” is ekként értelmezik.
Ennek ellensúlyozására néhány őrsnél igazán eredeti alkotásokat találtunk, kezdve a tépőzáras egyenruhától, egészen a cserkésztörténelmet feldolgozó szabadulószobáig.
Vannak tehát kiemelkedően kreatív őrsvezetők, akik szívesen megosztanák ötleteiket, és olyanok is, akik péntek este a füzetük fölött egyedül, motiválatlanul ezekre az ötletekre várnak.

Kihívások, szintlépések: A megkérdezett őrsvezetők közül szinte senki nem használja a szintlépéseket, és csak egy-két őrsvezető merte kipróbálni őket eddig, azonban ezek is kudarcba fulladtak. A kihívásokat is nagyon kevesen alkalmazzák, viszont ezek esetében nagyobb a kreativitás: akadnak őrsök, ahol nem a NéMóban leírt kihívásokból választanak, hanem sajátokat találnak ki.
Sok őrsöt képzett őrsvezető hiányában fiatal segédőrsvezetők kénytelenek vezetni, egyedül, gyakran váratlanul. A beszélgetés során náluk egyszerűen át kellett ugranunk ezt a szakaszt, hiszen csak említés szintjén találkoztak az új módszerrel. Őket még a régi szerint vezették, saját őrsükkel jobb híján ebből a tapasztalatból dolgoznak. Az őrsi gyűlések nagy része náluk három elemet tartalmaz: beszélgetés, tudásanyag, játék.

Az Őrsvezetőképző táborból hazaérkezett vezetők gyakran arra panaszkodtak, hogy a ciklusok, kihívások, projektek, szintlépések rendszere egyszerűen túl bonyolult számukra. Egy igényes őrsi rengeteg felkészülést igényelne, a megvalósításnál pedig sok tényező, a jelenlévők létszáma, energiaszintje, lelkesedése befolyásolja az eredményességét. A sok munka – kevés siker eltántorítja őket a folytatástól.

Önértékelés: A NéMónak talán ez az egyik leggyakrabban előforduló eleme az őrsi munkában. Változatos módszereket találtak ki a vezetők (tartály színes golyókkal, lufi kidíszítése), és az a tapasztalat, hogy az őrstagok is nagyon szeretik, és kellő önreflexióval használják. 

Igények: 

  • Sok őrsvezető szívesen továbbképezné magát a NéMóval és őrsvezetéssel kapcsolatban, akár online vagy személyes hétvégi alkalmakon. Szinte mindenki megemlítette, hogy jó lenne egy online felület, egy ötlettár, ahol ötleteket találnának keretmesére, játékra, módszertani segédeszközökre, kézműves foglalkozásra, akár képek, linkek, YouTube videók formájában, akár nyomtatásra készen.
  • Több őrsvezető is vágyik rá, hogy egy nagyobb őrsvezetői kör része legyen. A VeleDay motivációs hétvége híre, a rendezvényé, ahol a szövetség őrsvezetői találkozhatnak és feltöltődhetnek, eléggé elterjedt.
  • Nagyon sok őrsvezető említette az idő beosztásának nehézségét, illetve sokuknak a motivációvesztés is gyakori problémát jelent. Ezek kiküszöböléséhez több helyen is felmerült az igény jó módszerekre, ventilációs térre.

Érdekességek: 

  • Több őrsvezető használ olyan szavakat, szófordulatokat, amelyek erősen az iskolarendszerhez kapcsolódnak, mint például tananyag, őrsi óra, házi feladat stb. 
  • Általános tapasztalat, hogy a cserkészek egyéb, iskolán kívüli elfoglaltsága miatt az őrsvezetőnek nagyon nehéz megfelelő időpontot találni az őrsi gyűlésre. Sokszor a különóra után jönnek a cserkészek, nehéz őket lekötni, ilyenkor már fáradtak, szétszórtak, az őrsi gyakran nem éri el kitűzött célját. 
  • Sok őrsvezető úgy nyilatkozott, hogy nagyon fontos számára a beszélgetés. Az, hogy amikor az őrstagok megjönnek, közösen leüljenek, és átbeszéljék az elmúlt hetet. Többen is ezt jelölték meg, mint kedvenc részüket az őrsi során. Másik érdekes dolog, hogy a gyűlések nagy részén hangsúlyos a közös teázás, nassolás, de akár a főzés is. Ami segíti a közösség épülését, az együvé tartozás érzését. 

(Gál Várady Tamara, Kantár Kristóf, Skrovan Boglárka)