Isten éltessen, SZMCS!

Ha jól emlékszem, ebben az évben vettem meg a Vosátka-féle Természetjárók enciklopédiát, és ebben a könyvben találkoztam először a szorító nyolcassal, tűzrakással és kötözött építményekkel. A gondviselés vagy a véletlen folytán, de már akkor is szerettem azokat a gyakorlatias dolgokat, amelyek ma is meghatározzák a cserkészetünket.

Hála Istennek, abban az időben már voltak olyanok, akik tudatosan foglalkoztak ifjúságneveléssel, és azzal, hogy ezt miként önthetnék formába Szlovákiában a magyar közösség számára. Már 1989-ben elindította Maitz László – a regnumos tapasztalatai alapján – néhány komáromi fiatal felkészítését a cserkészetre. A következő évben toboroztak, majd el is kezdték a cserkészmunkát. Laci maga mellet tudhatta segítségül az akkor már nyugdíjas, de még energikus Bíró Lucián atyát, aki a két háború közötti felvidéki magyar cserkészet egyik legendás vezetője volt. Közben Bodnár Gábor, a Magyar Cserkészszövetség külföldre menekült vezetője is tett lépéseket azért, hogy meg tudjon alakulni a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség. Hodossy Gyula hatalmas szervezési energiával látott neki a mozgalom életre keltésének, barátaira, ismerőseire és a közben jelentkező öregcserkészekre építve.

Aztán 1990. március 11-én, vasárnap, megalakult a sokunk számára oly fontos és meghatározó mozgalom, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség – az SZMCS. A 30 év alatt rengetegszer hangzott el a „Jó munkát!” köszönés, csendült fel a cserkészinduló vagy a „Szellő zúg távol”, és számtalan őrsi foglalkozás és tábor oltotta bele a fiatalok lelkébe a cserkészet iránti szeretetet. Rengeteg szívben zengedeznek ezek a dallamok a mai napig is, és határozzák meg több tízezer felvidéki magyar életét.

A fogadalom és a cserkésztörvény örök. Harminc évvel ezelőtt azon a tavaszon bizony én nem sejtettem, mit tartogat számomra a jövő. Éltem hetedikes mindennapjaimat, de az út, amely elvezetett engem, és Téged, és mindannyiónkat az SZMCS-be, már készen állt. Sokan jártak már előttünk is ezen az úton, és bízom benne, hogy még többen fognak járni ezután is. A teremtő gondviselésére bízom mozgalmunkat, örömmel nézek előre és járom az utat veletek!

Gál Erik, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség elnöke