Mit jelent a Föld napja 2021-ben?

Okkal fogalmaztam így, mert ez a nap bár a klímavédelemért folytatott harcra akarja felhívni a figyelmet, ugyanúgy magában hordozza a búslakodást valami fölött, amit elkótyavetyéltünk.

Nehéz objektívnek maradni a témában. Az elmúlt napokban két dokumentumfilmet is megnéztem, melyek teljesen más szemszögből közelítették meg a témát, és teljesen más mondanivalóval bírtak. Az egyik a Netflixen megjelent Seaspiracy, amely a tengerek túlhalászásának strukturális hibáira hívja fel a figyelmet, konklúzióként pedig azt fogalmazza meg, hogy a tengerek, és ezáltal a bolygónk csak úgy menthető meg, ha felhagyunk a halfogyasztással. A másfél órás film sokszor megrázó, depresszív, szemet feltáró, sok helyen pontatlanul fogalmazó, mégis egy velejében fontos alkotás, ami után biztosan nem akarsz többé tengeri élőlényeket fogyasztani.

Ezzel szemben David Attenborough legújabb filmje, a The Year Earth Changed reményt sugároz azáltal, hogy bemutatja, az emberek számára karanténban töltött egy év az állatoknak és az élővilágnak megváltást hozott. A tengeri teknősök zavartalanul tudtak tojást rakni a kies tengerpartokon, így a fiatal teknősök túlélési aránya az előző évekhez képest hatalmasat javult. Mivel a tengeri forgalom csökkent, a vizekben terjedő zaj is sokkal kisebb lett, így a bálnák újra kommunikálni tudnak egymással, ami azt is eredményezi, hogy a bálnabébiket az anyukák magukra tudják hagyni, hogy közösen vadásszanak, mert fenyegetettség esetén meghallják a borjak segélykiáltását. A vadon élő állatok visszahódították egykori csapásaikat, melyeket az ember betonnal tömött tele, és mindehhez nem kellett más, mint hogy az ember egy évre visszavonulót fújjon.

Hosszasan emésztgettem magamban mindkét filmet, keresve a tanulságot. Felváltva éreztem dühöt és hálát, utálatot és békét. Amíg az egyik film rávilágít arra, milyen borzalmas módon zsigereljük ki azokat az erőforrásokat, amiket a Földtől kaptunk, a másik megnyugvással tölt el, hiszen emberi beavatkozás nélkül a természet nagyon gyorsan vissza tud állni a számára egészséges létformába. 

Számomra a tanulság az lett, hogy a világjárvány lecsengése után nem visszatérnünk kell a régi életünkhöz, hanem megtalálnunk az újat. 2021-ben a Föld napja erről kell, hogy szóljon: megtalálni, hogyan tudunk úgy élni a világban, hogy azzal ne okozzunk kárt a körülöttünk élőknek, legyenek azok emberek, állatok, növények, mert csak így tehetjük fenntarthatóvá a bolygón való létezésünket.

A legendás tengerbiológus, Sylvia Earle azt mondja a Seaspiracy végén: „Senki sem képes mindenre, de mindenki képes valamire”. Azt kérdezed most magadtól, de mit tehetsz még? Lássuk, milyen lehetőségeid vannak a vászontáskán és kulacson túl!

1. Alaposan állítsd össze az étrendedet! Fontold meg, mit eszel és iszol, mekkora ökolábnyommal rendelkezik egy-egy nyersanyag, amit elfogyasztasz.

• Tarts hetente legalább 3 húsmentes napot. A legnagyobb értelme ennek akkor van, ha a háztartásodban élők mind csatlakoznak a kihíváshoz, és az adott napokon egyáltalán nem készítetek, vásároltok hús- és/vagy állati eredetű termékeket.
• Vásárolj szezonális zöldséget, gyümölcsöt. Nézz utána, melyik hónapban mi terem, és igyekezz ezekből táplálkozni. Ez nemcsak azt fogja eredményezni, hogy az étrended változatos lesz, de ezáltal a helyi termelőket is támogatod.
• Vásárolj háztájit vagy fenntartható forrásból származó termékeket.
• Vásárolj helyit. Az előző ponthoz kapcsolódva: részesítsd előnyben azt, ami a környéken termett, így a szállítással keletkezett karbonlábnyom minimálisra csökken.
• Oszd meg a receptjeidet az ismerőseiddel, családtagjaiddal is, vonj be minél több embert a fenntartható étkezés rendszerébe.

2. Megfontoltan vásárolj! Ez ugyanúgy érvényes a fast fashion ruhaboltokra, mint a turkálóban beszerzett holmikra. Mielőtt megvennél valamit, őszintén válaszold meg a kérdést, tényleg szükséged van-e rá, vagy csak örömforrásra vágysz, el akarod ütni az időt, ki kell szellőztetned a fejed, stb.

• Ne vásárolj! Tudom, tudom, „miii?” Merem állítani, az esetek legalább felében olyan dolgokat veszünk meg, amire semmi szükségünk. Az online vásárlások esetén mindig adj magadnak legalább egy éjszakát, hogy végig tudd gondolni, szükséged van-e az adott termékre, vagy csak hirtelen felindulásból raktad a kosaradba. A személyes jelenlét alapú vásárlásnál ez már nehezebb, de van megoldás.
• Vezess listát arról, mire van szükséged, és ehhez tartsd magad, mikor boltba mész! Így el tudod kerülni, hogy olyan dolgok is a kosaradba kerüljenek, amikre semmi szükséged.
• Iratkozz le a hírlevelekről! Olyan nehéz megállni, hogy az ember ne nézzen körül a H&M weboldalán, mikor megjön az 50%-os áresőről az értesítés. Éppen ezért, szűrd ki az ilyen jellegű infókat! Nyisd meg a Facebook és Instagram reklámkezelődet, és töröld onnan azokat a márkákat, cégeket, amik impulzív vásárlásra késztetnek.

3. Gyakorolj nyomást a döntéshozókra! Kezdd kicsiben, beszélj a helyi polgármesterrel, képviselőkkel, mérd fel, milyen lépéseket tesznek a klímaváltozás megállítása érdekében a községetekben. Van-e klímaterv? Ha igen, milyen mérőszámokat állítottak fel a sikeresség mérésére? Milyen változást akarnak elérni? Mi a céljuk? 

• Posztolj figyelemfelkeltő, hiteles tartalmakat a község social media felületeire.
• Szervezz egy Zoom hívást a lakosok számára, ahol megoszthatják egymással, mit tesznek a környezetvédelem érdekében.
• A természetvédő egyesületek online előadásait oszd meg a barátaiddal, családtagjaiddal, ismerőseiddel.
• Vegyél részt klímavédelmi tüntetéseken.

4. Szavazz okosan! Még mielőtt álszentnek kiáltanátok a politikamentesség oltárán, jelezném, nem célom megmondani, kire add a voksod. Azt viszont igen, hogy mindig körültekintően, az információk birtokában, tájékozottan tedd ezt meg, a parlamenti választásokon és a mindennapi életben egyaránt.

• A politikai szavazatod igenis számít, szóval a nulladik lépés, hogy elmenj szavazni. Persze előtte informálódj. Ne hagyd, hogy a társadalmi normák, a családi szokások, a kortársak véleménye meghatározzák, kinek a kezébe bízod a jövődet. Járj utána a pártok programjának, olvasd el őket alaposan (mindet!), vitasd meg őket minél több emberrel, hallgass meg pártoló- és ellenérveket, és dönts megfontoltan. Hatalmas felelősség van mindannyiunk kezében, amivel élnünk kell, hiszen a mi jövőnk forog kockán.
• Szűrd meg, kiket követsz. Ha egy influencer semmi más contenttel nem tud szolgálni, csak azzal, milyen új gadgetet kapott a szponzorától, értelmetlen követned. Keresd az értékes tartalmat és tartalomszolgáltatókat, hiszen a te megtekintésed és like-od által vannak ott, ahol. Olyanoknak add a szavazatod, akik megérdemlik. Olyanokat támogass, akiknek az értékrendje egyezik a tiéddel, akik felelős, tudatos döntéseket hoznak az életben.
• Ismerd fel a kirakatot! Amit Instagramon, Snapchaten, YouTube-on és TikTokon látsz az általad követettekről, nem a valóság. Egy influencer élete sem csupa csillogás. Ők is magányosak, nekik is vannak önértékelési problémáik, pattanásaik, menstruációs görcseik, tavaszi fáradtságuk, és még sorolhatnánk. Sose feledd, amit róluk látsz, pusztán egy kép, amit közvetíteni akarnak, amit a kirakatba tesznek. Nem attól leszel több, ha rájuk akarsz hasonlítani. 

Láthatjátok, a környezetvédelem nem csak szemétszedésből áll, persze az is rettentően fontos. A fentiek során inkább arra akartam rávilágítani, hogy ez egy komplex folyamat, aminek minden döntésünk és cselekedetünk a része. Szerencsére nem kell mindenkinek mindent 100%-osan csinálnia ahhoz, hogy eredményt érjünk el, és még 2000 év múlva is legyen, aki ünnepeli a Föld napját. Kezd kicsiben, fokozatosan, ésszerűen. A környezetvédelem nem azt jelenti, hogy kidobom az összes műanyag zacskót, mert mostantól csak textilt használok, hanem azt, hogy óvom a műanyag zacskót, hogy még sokszor újra használhassam, mielőtt sanyarú sorsára jut a szelektív hulladékgyűjtőben. Óvd, amid van, ápold, javítgasd, hogy megnöveld az élettartamát!