2018. október 23.
- Azon kívül, hogy példát mutatva és szeretettel állunk az őrsünk elé, van még pár tulajdonság, amelyek meghatározhatják, hogy mennyire tudunk majd közel kerülni a lurkókhoz. A mai rovatban a barátság kap szerepet, ahogy a címünk is mondja, amely Cara Hunter tollából származik.
Szinte biztos vagyok benne, hogy nem egy idézetet hallottál már a barátságról. Sőt, lehet, hogy már eleged is van belőlük. De belegondoltál vajon, hogy miért tulajdonítunk ilyen nagy jelentőséget éppen ezeknek az idézeteknek? Véleményem szerint azért, mert sok ember hiányt szenved őszinte, nyitott és mély barátságokban.
A fenti idézet talán teljesen érthető, főleg, hogy mi cserkészek szeretünk sokat beszélni, mesélni, sztorizgatni, azaz, megosztani egymással az életünk fontos pillanatait. De a valódi kérdés az, hogy mennyit beszélgetünk a gyerekekkel, és most nem a hagyományos „Hogy vagy?“ koncepcióra gondolok. Ennél mélyebbre kellene mennünk. Minél több mindent mesélünk el mi is magunkról a gyerekeknek, annál jobban fogják ők is érezni, hogy igen is, nekik is fel kell szólalniuk, sőt, jó érzés megosztaniuk a gondolataikat. És itt aztán egy szintén fontos tényező is kialakul, a bizalom. Persze őszintén és megfontolva kell átadni az információkat, hogy ne mondjunk nem helyénvaló dolgokat. Ez nem könnyű, ellenben hosszú folyamat, de a tartós, mély barátságok sem arról híresek, hogy egy csettintésre alakultak ki. Ebben nagy segítségünkre vannak a heti őrsi összejövetelek. A cserkésztudás átadása mellett találjunk időt a beszélgetésekre is, hogy a gyerekek ne érezzék idegennek az őrsvezetőt.
John Cure szerint „A bajban, az embert próbáló helyzetekben sokkal könnyebben kovácsolódnak barátságok, és válnak az emberek szövetségessé.“ A bajt helyettesítsük a feladat szóval, és máris sokkal jobban megértjük a lényeget. Egy őrsnek nem egy feladványt kell megoldania létezése során; gondolj csak egy akadálypályára, vagy a nyári tábor minden egyes kihívására, a körletépítésre, a tábortűzi előkészületekre, az őrsi projektek megszervezésére stb. A közös munka összehozza az embereket, egy jó őrsvezető pedig kiveszi a részét a munkából, és nem csak a feladatokat delegálja. Példát mutat barátságból is.
A Biblia is elég sokszor beszél a barátságról. A Példabeszédekben 17,9-ben ezt az igét olvashatjuk:
Aki a hibát elleplezi, barátságot teremt, aki pedig a dolgokat felhányja, elhidegíti egymástól a barátokat.
Ezért próbáljunk a múltban történt hibákból tanulni, de azokat nem felhántorgatni egymásnak, így tudjuk ápolni a barátságunkat.
És ne feledd, nem az a lényeg, hogy az ŐV legyen mindenkinek a legjobb barátja, hanem hogy barátként tekintsünk az őrsben is egymásra. Mert hát „Nincs is annál jobb, mint egy nagyszerű baráti társasághoz tartozni. És nincs annál rosszabb, mint ha valaki kívülállónak érzi magát.” (S.Covey)
Váljunk a gyerekek barátaivá!