- Az utóbbi években egyre többet hallani az örökösen mozgó, rohangáló, mindenhová felmászó, mindig bajba kerülő, gyakran sérüléseket szenvedő, figyelmetlen, fegyelmetlen, „rossz“ gyerekekről. Sokszor nem értjük, hogy ezek a gyerekek miért mások, miért nehéz őket lekötni, miért nem tudnak öt percig a helyükön ülni. Biztosan felmerültek már ezek a kérdések bennetek is, mint őrsvezetőkben. A válasz a kérdések jelentős esetében a hiperaktivitás.
A hiperaktivitás pontos neve figyelemhiányos hiperaktivitási zavar, azaz egy olyan gyűjtődiagnózisról van szó, amely főképp a figyelemzavar tüneteit foglalja magába. Jelenleg elsősorban a viselkedéskontroll zavarának tekintik. A hiperaktív gyerekek több figyelmet igényelnek, mint az átlagos gyerekek. A figyelemhiányos gyerekeket feladatkitartási problémák jellemzik, azaz az érintettek nem tudnak az adott feladatra koncentrálni, figyelmük csapongó, könnyen elterelhető. A figyelemzavar következtében a gyerekek túlzottan mozgékonyak, érzelmeiket, cselekedeteiket nem gondolják át, rögtön azt teszik, ami számukra kézenfekvő.
Leggyakrabban a mozgékonyság, türelmetlenség jellemző rájuk, nem tudnak megfelelni az elvárásoknak, nem követik a szabályokat, dühkitöréseik vannak és nehezen illeszkednek be csoportokba.
Fontos észben tartanunk, hogy a hiperaktivitás nem betegség, hanem zavar, eltérés az “átlagtól”. Ettől függetlenül a probléma mindenképpen valamilyen kezelési módot igényel, mind otthon, mind pedig bármilyen közösségben. Ezt azért fontos kiemelni, mert a hiperaktivitás tünetei a gyerekek 90 százalékára igazak lehetnek, ámde a hiperaktív gyerekeknél a tünetek tartósak és egyszerre jelentkeznek. Ez pedig hatalmas különbség.
Érdemes tudni azt is, hogy a hiperaktív gyerek értelmi képessége és teljesítménye jó, bizonyos helyzetekben pedig kifejezetten jó, például, ha:
- a feladat egyértelmű,
- a helyzet két személyes,
- gyakori és azonnali a visszajelzés,
- sok a pozitív biztatás,
- rugalmas az időkorlát,
- kevés a szabály és az utasítás.
Ezek a tényezők sokat segítenek a kezelésben és a gyógyításban egyaránt.
Ha őrsvezetőként hasonlóan problémás gyerekekkel küszködsz, és nem tudod mit kellene tenned, adok néhány tippet:
- Elsősorban, semmiképp ne akarj olyan cselekvést vagy feladatot a gyerekre kényszeríteni, amit ő nem szeretne elvégezni. Ha nem akar játszani veletek, akkor engedd meg neki, hogy csak nézze a többieket, később kedvet kap ő is és csatlakozni fog.
- Ne várd el tőle, hogy 30 percen keresztül kézműveskedjen, hiszen nincs türelme hosszú ideig egy helyben ülni. Találj ki egy kis mozgós játékot a kézműves közben, így nem csak őt tudod jobban lekötni, de a többi gyereket is megmozgatod kicsit.
- Ha rosszalkodik, helytelenül viselkedik, ne kiabálj vele, ne büntesd meg, hiszen ezzel csak azt fogod elérni, hogy még engedetlenebb lesz. Inkább ajánld fel neki, hogy ha jól viselkedik, akkor játszhatjátok az ő kedvenc játékát.
Ha őrsvezetőként kompromisszumképes vagy és figyelmet szentelsz számára, akkor tudni fogja, hogy számíthat rád és fokozatosan megnyugszik majd.
Próbálj minél több mozgásos, játékos elemet beilleszteni az őrsi gyűlésbe, és nem lesz probléma a hiperaktív gyerekekkel sem. Tartsd észben azonban, hogy nem minden esetben van szó hiperaktivitásról, ha a többieknél elevenebb, csintalanabb a gyerek. Ha pedig tartósan jelentkeznek a tünetek, ne félj róla beszélni a szüleivel, hogy azok szakember segítségét kérhessék, és így tegyél az őrstagod egészségéért.
Ha kérdésed lenne vagy problémába ütközöl, keress bátran!