Planetary Health Diet - A környezettudatos étrend

Hadd mutassam be nektek a következőkben az EAT-Lancet Komisszió által készített Planetary Health Dietet, azaz a környezettudatos étrendet. Az EAT-Lancet csoport 37 nemzetközileg elismert tudósból áll, akik 10 éven keresztül dolgoztak a tökéletes fenntartható étrenden. Ahhoz azonban, hogy megértsük miért is van ilyesmire szükség, lépjünk egyet hátrébb, és nézzünk a dolgok mélyére.

Mit is jelent az ökológiai lábnyom?

Az ökológiai lábnyom egy kreált mérték, ami kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Minél inkább képesek vagyunk alacsonyan tartani globális szinten az ökológiai lábnyomunkat, annál nagyobb esélyünk van arra, hogy mérsékeljük, vagy akár visszafordítsuk a globális felmelegedés okozta következményeket.

Ha tudod, hogy a háztartásodban milyen mértékben fogyasztotok vizet, áramot, gázt, mennyi szemetet termeltek, mennyi élelmiszert fogyasztotok, mivel közlekedtek stb., ezen az oldalon kitudod számolni, mennyi a családotok ökológiai lábnyoma.

A kapott eredmény azt jelenti, hogy ha a Földön mindenki úgy élne, mint ti, akkor annyi Föld bolygóra lenne szükségünk, hogy fenn tudjuk tartani a jelenlegi helyzetet. Az én ökolábnyomom 2,5, azaz ha lenne két és fél Földünk, nem kéne aggódnom az energiaforrásaim és a környezeti hatásaim miatt. Jelen állás szerint azonban csak egy életképes bolygónk van, tehát a saját „hozzájárulásommal” két és félszer rövidítem meg az életet a bolygónkon. A világátlag 2,2 a fejlett nyugat és a fejlődő országok közti szélsőséges kilengéseket átlalgolva, azonban ez még mindig messze van az 1-es értéktől, amit elérve pont fenntartható lenne a jelenlétünk a világban.

Hogyan vesz részt az élelmiszer-előállítás a környezeti körforgásban?

Rohamos mértékben gyarapodik a Föld lakossága, a jelenlegi 7,7 milliárd ember 2025-re 8,1 milliárdra, 2050-re pedig 9,7 milliárdra növekszik az előrejelzések alapján. Az egyre bővülő népesség nagyobb mennyiségű élelmiszert, több lakóterületet és ivóvizet (na meg még sok egyebet) igényel, miközben ezzel arányosan egyre több szemetet termel. Ahhoz, hogy több élelmiszert tudjunk előállítani, több termőterületre és legelőre, ebből adódóan több haszonállatra van szükségünk, ami több okból is problémát jelent:

1. a haszonállatok mennyiségének növekedése több metánt és dinitrogén-oxidot eredményez a légkörben, azaz nő az üvegházhatású gázok kibocsátása (jelenleg a mezőgazdaság felelős ezek 25%-áért, ami több, mint a közlekedés okozta szennyezés),

2. a mezőgazdaság és élelmiszeripar az ivóvízforrásaink 70%-át használják el, miközben a világon 780 millió ember nem jut tiszta ivóvízhez,

3. új földterületet egyre több erdő kivágásával lehet a legegyszerűbben teremteni, ami a dinitrogén-oxid növekedését eredményezi.

Minél kevesebb az erdő, annál kevésbé képesek a fák megkötni a szén-dioxidot, amelynek következményeképp növekszik a Föld hőmérséklete. A felmelegedés a jégsapkák olvadását eredményezi, ami további káros gázokat juttat a levegőbe, felerősítve a folyamatot. A sarkkörök olvadása miatt a tengerek vízszintje emelkedik, ami közvetlenül a világpopuláció több mint felét, azaz a tengerparti városokban lakó embereket érinti, közvetetten pedig mindannyiunkat a globális vándorlások szempontjából.

A folyamat több ponton is mérsékelhető lenne, például népességszabályozással vagy a megújuló energiaforrások bevezetésével, amelyek hosszabb távon mind a veszélyes anyagok emissziójának csökkenésével, így a légkör optimalizálódásával járnának.

És akkor lássuk, hogyan táplálkozhatunk környezettudatosan?

Mint az látható, a mezőgazdaság és élelmiszer-előállítás hatalmas szeletet hasít ki a globális felmelegedés okozóinak tortájából, azonban a Planetary Health Dietet összeállító tudósok szerint a következő szabályokat betartva drasztikus változást tudnánk elérni.

• Helyezd a hangsúlyt a gyümölcsökre és zöldségekre! – Étkezéseink során a tányérunk több mint 50%-át a növényi eredetű alapanyagoknak kellene kitölteniük.

• Változtasd meg a fehérjeforrásokat! – Jelenleg a húsok az elsődleges proteinforrásaink, ezt kellene elsősorban hüvelyesekre és magvakra cserélnünk.

• a hús-, hal- és tojásbevitelt! – Az előírás szerint hetente egyszer kellene csak vörös húst fogyasztanunk, egyszer-kétszer fehéret (a halat is beleértve), és tojást is csupán mindössze heti 1-2 darabot.

• Fogyasszunk kevesebb krumplit, több rizst.

• Törekedjünk a kevesebb cukor fogyasztására.

Hogyan tovább?

Mielőtt világvége-hangulatot kiáltanánk, és az ablakon kidobva válnánk meg minden állati eredetű élelmiszerünktől, vegyünk egy nagy levegőt, és ha kell, olvassuk el újra a fent leírtakat. Láthatjuk, hogy nem kell lemondanunk az állati eredetű alapanyagokról, ahhoz hogy fenntarthatóan étkezzünk. Odafigyeléssel nagy változást tudunk elérni anélkül is, hogy teljesen felborítanánk az eddigi étrendünket. Azt azonban érdemes szem előtt tartani, merre és milyen mértékben toljuk el az arányokat. A böjti időszak egy remek alkalom mindannyiunk számára, hogy a spiritualitásból eredő mértékletességet összehangoljuk a környezettudatos táplálkozással. Vezessünk étrendnaplót ez idő alatt, amelyben nem csak azt jegyezzük fel, hogy mikor, mennyit és mit ettünk, hanem azt is, hogy ez milyen hatással volt a közérzetünkre (ilyen a kedélyállapotunk, mennyit aludtunk, milyen minőségben, mennyi folyadékot fogyasztottunk stb.), és hogy mindeközben mennyi szemetet termeltünk.

Ha felkeltette az érdeklődésedet a téma, látogass el a csoport hivatalos oldalára, ahol jó kis cikkeket, podcastokat, recepteket is találsz a témában: https://eatforum.org

Forrás: http://globalproblems.nyf.hu/a-levego/uveghazhatas-es-globalis-klimavaltozas/, https://eatforum.org, https://www.bbc.com/news/health-46865204, https://inews.co.uk/news/environment/planetary-health-diet-vegan-save-planet/