Soft skillek 2.rész - A megoldásfókuszú gondolkodás

Hiba lenne azt gondolni, hogy a technológia világából származó vezetésre vonatkozó megállapítások nem igazak az önkéntesekkel való munkára. Valószinűsíthető, hogy méginkább igaz az, hogy az önkéntesekkel folytatott munka során még hangsúlyosabb a soft skillek fontossága. A soft-skill sorozatunkban a következő témákat vesszük végig egy-egy cikk során:

1. A visszajelzés kultúrája
2. A megoldásfókuszú gondolkodás
3. A meetingkultúra
4. A transzparens kommunikáció

Kezdjük is!

Miért ne keressük a miérteket? - A megoldásfókuszú gondolkodás

Ki ne lett volna már olyan megbeszélésen, ami a közös munka helyett hosszas ventilálásba torkollott, és csak még messzebb vitt minket a megoldástól? A ventilálás hasznos és annak is megvan a maga ideje, de a problémákon való rágódás rengeteg időt vesz el, ráadásul a felgyülemlett negatív érzések a motivációt és a kreativitást is megölik. 

Evolúciós és kulturális berögződés, hogy úgy akarunk nehézségeket megoldani, hogy első körben feltárjuk az okokat, majd megpróbáljuk őket megszüntetni. Csakhogy ami jól működik az orvostudományban vagy a programozásban, az élet többi területén nem lesz hatékony. A fő probléma sokszor nem más, mint a problémafókusz maga.

A megoldást nem érdekli a probléma eredete. 

A vágyott jövőre, az erőforrások megerősítésére és a megoldásra való összpontosítás a legtöbb esetben célravezetőbb és gyorsabb, mint a problémák boncolgatása.

Erre a megállapításra Steve de Shazer és Insoo Kim Berg több száz órányi terápiás ülés elemzése alapján jutott. A dolgok megoldásközpontú megközelítése segít azon, hogy ne a problémán legyen a fókusz. És ez nem csak a pszichológiában vált be: a megoldásfókuszt ma már többek között tanárok, coachok, szervezetfejlesztők és szociális munkások is sikerrel használják, miért ne használhatnánk mi cserkészek is. Ezt a gondolkodásmódot meg lehet tanulni és meg lehet honosítani a közösségünkben. A miértek keresése helyett inkább a megoldásokon dolgozzon a csapat!

1. Miért is csináljuk!

Az igazán motivált vezetők háromszor produktívabbak a kiábrándultaknál, és több mint kétszer a szimplán elégedetteknél.

Ahhoz, hogy egy csapat kihozza magából a maximumot, elengedhetetlen, hogy mindenki úgy érezze, van értelme a munkájának. Sokkal motiválóbb úgy dolgozni, hogy tudjuk miért dolgozunk, mint folyamatosan csak a felmerülő problémákra reagálni, tüzet oltani. Viszont a miértek akkor tudnak hasznosak lenni, ha a vezetőink tudnak velük azonosulni és így viselkedésszinten hat rájuk, és nem csak hangzatos szlogen, amit a csapatparancsnok mondogat.

Tanya, tábor, vezetői megbeszélés. Miért?

Ha megvan konkrétan, hogy mit akarunk a tanyával elérni, vagy mi a célja a következő vezetői megbeszélésnek, könnyebb az ötletelést, megbeszélést és a kivitelezést is a fókuszban tartani. Érdemes megvizsgálni, hogy van-e olyan kis eleme az egésznek, ami látványosan megvalósítható belőle, és azzal kezdeni a tevékenységet. A kis győzelmek azok, amik aztán lökést adnak a további feladatokhoz.

2. Kritizáljunk megoldással!

Ha valaki valamit kritizál, nem elég a puszta nemtetszés-nyilvánítás, mondania kell helyette egy másik javaslatot is!

Vagyis, ha valami nem tetszik, azon is gondolkodjunk el, hogy hogyan csináljuk másképp, mi legyen megváltoztatva ahhoz, hogy olyanná kezdjen válni az ötlet, ami megfelel nekünk is. Ezzel arra neveljük az agyunkat, hogy a problémák felismerése mellett rögtön kezdjen el alternatívákon, megoldásokon gondolkodni, és persze abban is segít, hogy ne kerüljön bele az egész csapat egy negatív spirálba.

3. Koncentráljunk az erősségekre!

Programozzuk át magunkat: ahelyett, hogy mik a kihívások és már megint mi nem megy, beszéljünk arról, hogy miben vagyunk jók.

Nagyon fontos, hogy észrevegyük és jutalmazzuk a csapat és az egyes csapattagok erősségeit, majd támaszkodjunk is ezekre Az a tudat, hogy valamiben jók vagyunk és haladunk a cél felé, nemcsak pozitív atmoszférát teremt, hanem növeli az elkötelezettséget és plusz energiát is ad a csapatnak, így könnyebben fogunk belevágni nagyobb feladatokba is.

ERŐSSÉGEK!

"A lelki adományok különfélék, de a lélek ugyanaz.
A megbizatások is különfélék, de az Úr ugyanaz.
Különfélék a csodatettek is, de Isten, aki mindezt mindenkiben véghez viszi, ugyanaz.
A Lélek ajándékait pedig ki-ki azért kapja, hogy használjon vele."
Kor.12, 4-8

 

4. Adjunk teret a saját megoldásoknak!

Az egyéni motivációban és az "én is alakítom" érzés kialakításában is sokat segít, ha a csapaton belül bárki kezdeményezhet változást. 

Fontos, hogy ez egyéni felelősségvállalást is jelentsen. Igazából erre neveljük a cserkészeinket, hogy váljanak felelős állampolgárokká. Ez ott kezdődik, hogy vállalnak feladatokat, hoznak új ötletek és azokat meg is valósítják, és mi mindennek teret is adunk.

ÍGY CSINÁLHATOD

Bármilyen tervezésbe is kezdetek, tisztázzátok előtte azt, hogy miért akarjátok megvalósítani a majdani tervet. Pl. kezdhetitek akár azzal is, hogy miért írunk munkatervet. Ha erre az a válasz, mert ez a szokás, abban nincs sok motiváció. Ha viszont a munkatervet egy rendszernek tekintitek, ami irányt és keretet ad a tevékenységnek, és hangsúlyokat határoz meg, abban már több motiváltságot lehet találni. Mindaddig kérdezzétek meg, hogy miért, ameddig még nem kapjátok meg azt a választ, ami kielégítő és motivál.

A MIÉRTek választ adnak arra, ami miatt jól fogjátok akarni csinálni azt, amit épp csináltok. A MIÉRTek átgondolása rengeteg kreatív ötletet tud előhozni és iránytűként tud funkcionálni a munkánk folyamán.

 

MIÉRT AGYVIHAR (BRAINSTROMING)

A MIÉRTek meghatározása bármilyen hosszabb vagy akár rövidebb távú tervező folyamat meghatározó lépése, mely bevonja és összefogja a résztvevőket, és hamar gyakorlati lépéseket is eredményez. Önmagában is lehet egy találkozó célja, de módszerként is használhatjuk egy nagyobb megbeszélés részeként.

A folyamat során egyesével vagy kis csoportokban dolgozzunk (max. 4 fő)! Minden egyén vagy csoport feladata, hogy bemutasson egy MIÉRT válasz halmazt. Például azért megyünk tanyázni, mert az őrsök sokat lehetnek együtt, a csapat új vezetőit próbára akarjuk tenni, vagy hogy megtanítsunk a gyerekeknek 10 új népdalt. Ugyanígy el lehet járni egy TT kitalálásánál. Miért tervezünk, teszem azt, történelmi tábortüzet, vagy miért megyünk táborozni folyópartra, és így tovább? Tehát miért csináljuk azt, amit csinálunk? A jó válasznak valami olyasminek kellene lennie, hogy mert hiszük, gondoljuk, meg vagyunk róla győződve, hogy valami hatást érünk el. Pl. Azért csinálunk történelmi tábortüzet, mert úgy gondoljuk, hogy a magyar történelem gazdagságát TT keretében nagyon jól közel lehet hozni a gyerekek számára.

Forrás: