- Félretéve, hogy te miben hiszel, vagy miért karácsonyozol, feltehetőleg valamilyen módon utolért téged is. Ha csak a család miatt, csak a társadalmi nyomás miatt, de valahogy ígyis-úgyis része leszel.
Félretéve, hogy te miben hiszel, vagy miért karácsonyozol, feltehetőleg valamilyen módon utolért téged is. Ha csak a család miatt, csak a társadalmi nyomás miatt, de valahogy ígyis-úgyis része leszel.
A legnagyobb ünnep a Földön. Felfogni is nehéz, mekkora. De miért? Először is, egy emléket kódolnék ki a fejedben: (8 éven aluliaknak nem ajánlott)
Kisgyermekkorodban, éppen töröd a fejed, hogy mit lehetne még írni arra a bizonyos levélre, amikor jön egy gondolat: hogyan is van ez a puttonnyal kéménybemászós szitu a Télapóval/A Jézuskával/Angyalkákkal (choose your fighter), kinek mi. Hogyan fér bele az idejébe, hogy annyi helyre elvigye az ajándékokat? Először is gratulálok, ugyanis elkezdted elsajátítani a racionális gondolkodás képességét, és ez egy elhanyagolhatatlan lépcsőfok fejlődésedben. Viszont 7-8 évesen, addig valószínűleg nem jutottál az eszmefuttatásoddal, hogy vajon mennyi az a sok ember, akinek még visznek ajándékot.
Megközelítőleg 2 275 millió ember ünnepli a karácsonyt, ami a Föld lakosságának 45%-a. Ebből a keresztények 32% -ot tesznek ki. Elég nagy buli, mi? Ezennel meg is ragadnám az alkalmat, és ezt a tényt nevezném az első számú oknak, hogy a karácsony ennyire nagyszabású ünneppé nőtte ki magát. Rengeteg a résztvevő és óriási a helyszín.
A következő ok pedig a hagyományok, rituálék, és az ősi erő.
Az ünnep ősiessége előidézi a zsigerinkbe hatoló hideget és a sötétség rémületét, ami az emberiség legkorábbi téli tapasztalatait jellemzi. A primitív társadalmakban ez egy valós rettegés volt az emberekben, hiszen az ősz elmúltával egyre csak fogytak a világos nappalok, és nem biztosította őket semmi arról, hogy valaha eljön-e a tavasz. Kezdődtek a rituális napimádat-szertartások, áldozat felajánlások. Az első téli napforduló egybeesett a napisten jutalmaival, a nappalok hosszabodni kezdtek. Innentől nem volt visszaút, megkapták a visszaigazolást, hogy a rituálék működnek, megszülettek a téli ünnepek. Elmosolyodok, ha elképzelem, ez hogyan nézhetett ki akkor, a hidegben, állati eredetű ruházatban, mondjuk egy tábortűz körül. Ma pedig giccsparádé vesz minket körül, aprólékosan kidolgozott hagyományok, globalizált ünnep, családi elkötelezettségek…
Továbblépve a pogány, vagy Kr.e. időkből, nézzük a keresztény eredetét a karácsonynak. Jézus születésének évfordulójaként ünnepeljük. A népszerű szokások közé tartozik az ajándékok cseréje, a karácsonyfa díszítése, a templomba járás, a közös étkezés a családdal és a barátokkal. A második vatikáni zsinaton hozott döntés értelmében 1969 óta advent első vasárnapjától egészen a vízkereszt utáni első évközi vasárnapig tart.
Tehát egy olyan ünnepről van szó, amit rengetegen ünnepelnek, a Föld számos pontján, és színes ősi gyökerekhez nyúlik vissza. Most már elég erős talapzaton áll ez az ünnep, de nézzük tovább.
Rituálék:
A karácsony, hagyományok nélkül nem lenne az igazi. Nézzük meg, miért ragaszkodunk hozzájuk, miért fontosak számunkra? Émile Durkheim azonosította a vallási struktúra és részvétel alapvető aspektusait, … a rítusokban való részvétel megerősíti a közös értékeket, és így megerősíti az emberek közötti társadalmi kötelékeket és a "kollektív pezsgés" élményét, amelyben osztozunk az izgalom érzésében, és egyesülünk a rítusokban való közös részvétel élményében. Mindezek hatására úgy érezzük, hogy kapcsolódunk másokhoz, érezzük az összetartozás érzését, és a fennálló társadalmi rend értelmet nyer számunkra. Stabilnak, kényelmesnek és biztonságosnak érezzük magunkat.
Miért fontosak a karácsonyi szokásaink? A Reszkessetek betörők megnézése, elmenni az éjjeli szentmisére, a karácsonyi vacsora, szenteste a szűk családi körben, közös karácsonyi éneklés. Miért várjuk őket olyan lelkesen és várakozással? Mert összehoznak minket azokkal az emberekkel, akiket szeretünk, és lehetőséget adnak arra, hogy megerősítsük közös értékeinket. Amikor együtt veszünk részt a szertartásokon, akkor az interakciók felszínére hívjuk azokat az értékeket, amelyek mögöttük állnak. Ebben az esetben a rituálék alapjául szolgáló értékeket a család és a barátság, az összetartozás, a kedvesség és a nagylelkűség fontosságaként azonosíthatjuk. Ezek azok az értékek, amelyek a legkedveltebb karácsonyi filmek és dalok alapját is képezik. Azzal, hogy a karácsonyi rituálékban való részvétel révén ezek az értékek köré csoportosulunk, megerősítjük és erősítjük a társadalmi kötelékeinket az érintettekkel.
„A karácsony nem egy időszak, vagy szezon, a karácsony egy lelkiállapot.”
Ezt Calvin Coolidge, amerikai elnök mondta, 1930-ban.
A karácsony újra érezteti velünk, hogy mi is egy kollektívához tartozunk: legyen az család, barátok, rokonok. És karácsonykor ez tetőződik, hiszen ilyenkor mindenkivel igyekszünk találkozni, aki valamilyen módon kapcsolódik hozzánk, de minimum üzenettel próbálunk kapcsolatba lépni vele. Ez miatt is egy különleges időszakról van szó, hiszen nagy mértékben kapjuk a pozitív energiákat.
Bármilyen alapokra is helyezzük a történetét, a szokásaink egy közös kútból valóak, amin az idők során folyamatosan változtattunk, újraírtunk, és formáltunk. A lényeges pont ebben, hogy nem elkopott, hanem megmaradt és óriássá nőtte ki magát. Ez is mutatja, hogy szükségünk van rá, és nagyon sokat kapunk belőle. Válasszuk karácsonykor az együttlétet, valamint a minket összekötő pozitív értékek megosztását és megerősítését. Áldott karácsonyi ünnepeket kívánok!
Források:
www.thoughtco.com/social-value-of-christmas-3026090
www.history.com/topics/christmas/history-of-christmas
www.thejournal.ie/readme/is-christmas-good-or-bad-for-our-mental-health…