- Ki ne hallott volna arról a megnevezésről, amelyet április 1-jén szoktunk egymásra ragasztgatni? Bár az utóbbi években már kicsit kevésbé elterjedt a szokás, mely szerint valakit megtréfálunk, jól rászedünk ezen a napon - a bolondját járatjuk vele. De vajon honnan ered ez a szokás, és hol máshol ünneplik még?
Ki ne hallott volna arról a megnevezésről, amelyet április 1-jén szoktunk egymásra ragasztgatni? Bár az utóbbi években már kicsit kevésbé elterjedt a szokás, mely szerint valakit megtréfálunk, jól rászedünk ezen a napon - a bolondját járatjuk vele. De vajon honnan ered ez a szokás, és hol máshol ünneplik még?
E tréfás szokás eredete nem tisztázott. Egyik magyarázata szerint ősi kelta népszokás volt, hogy április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepet ültek. Mondják azt is, hogy az áprilisi hónap csalfa, változó volta hozta magával. Más források szerint IX. Károly, francia király egyik rendeletéből ered 1564-ből, amikor az új év kezdetét április 1-ről január 1-re tették át. Az akkor szokásban lévő újévi ajándékozás így szintén átkerült januárra, ám akadtak szép számban, akik még néhány évig nem hallottak erről a változásról, vagy épp csak elfelejtették, és április 1-jén ajándékokkal megpakolva keltek útra - ők lettek aztán április bolondjai. Egyes feltételezések szerint április elseje az északi féltekén a tavasz első napjához kötődött, amikor az anyatermészet megbolondította az embereket a változó, kiszámíthatatlan időjárással.
Bárhonnan is indult, világszerte több országban is sikeresen elterjedt. Az angolok bolondok napjaként (April vagy All Fool’s day) emlegetik, a franciák és olaszok áprilisi halnak (Poison d’Avril, ill. Il Pesce d'Aprile) hívják azt, akit sikerül beugratni. Lássunk néhány gyöngyszemet a múltból.
1572-ben Hollandia spanyol fennhatóság alá került. Április 1-jén a holland lázadók elfoglalták Den Briel városát, amelyet a spanyol hadsereg parancsnoka, Alba herceg nem tudott megakadályozni. A “briel” holland szó szemüveget jelent, ezért azt mondták: “Alba elvesztette a szemüvegét.” A hollandok április 1-jén tréfálkozva emlegetik ezt az eseményt.
A középkorban állítólag olyannyira eldurvultak az április elseji bolondozások, hogy az egyház - amely akkor állami erővel rendelkezett - különböző szabályok bevezetésével próbálta megfékezni azokat.
Egy másik történet XIV. Lajos francia király fiához fűződik, aki éjjel kilopta Gramont márki ruháit és mind egy szálig szűkebbre varrta össze, majd visszacsempészte. A márki reggel rémülten tapasztalta, hogy sem a nadrágjába, sem az ingébe nem fér bele, de még a mellényét és a kabátját sem tudja felhúzni. Az egyik szobájába érkező gróf is jól ráijesztett, amikor hátrahőkölt és megkérdezte tőle, mi történt, hiszen egészen meg van dagadva. Orvosért szalasztott, aki szintén be volt avatva: megvizsgálta a márkit és gyógyszert írt fel. A patikus viszont visszaküldte azt mondván, hogy egy szót sem ért a receptből. A recepten a következő latin szöveg szerepelt: "Végy egy ollót, és vágd fel a mellényedet!".
A 17. században a franciáknál raboskodó lotaringiai herceg április 1-jét választotta szökése napjául. Az álruhában kereket oldó herceget meglátta egy cselédlány, el is ment az őrök után, hogy jelentse a szökést, ám ők bolondok napja lévén nem hittek neki.
Régen faluhelyen a gazdasszonyokat azzal szokták megviccelni, hogy menjenek fel a padlásra, ahol majd fészekaljnyi tojást találnak. Kicsit fiatalabb szokás, hogy valakit kiküldenek a postáshoz pénzért vagy ajánlott levélért, persze az illetőt senki nem várja odakint.
A modern időkben az újságok mellett már a rádió- és tévéállomások, valamint weboldalak is részt vesznek abban az április 1-jei hagyományban, hogy olyan felháborító kitalált állításokról számoljanak be, amelyek megtévesztik közönségüket.
1957-ben a BBC arról számolt be, hogy a svájci farmerek rekord spagettitermést tapasztaltak, és olyan felvételeket mutatott be, amelyeken az emberek tésztát szüretelnek a fákról.
1962-ben az egyik svéd tévéállomás technikai szakembere április 1-jén megjelent a képernyőn, és bejelentette: egy újonnan kifejlesztett technológiának köszönhetően a tévénézők mostantól nagyon gyorsan átválthatják az adást fekete-fehérről színesre. Csupán annyit kell tenni, hogy húznak egy nylon harisnyát a képernyőre. Akadtak több százezren, akik ezután női harisnyát ragadtak, hogy azzal bugyolálják be a képernyőjüket. Nyolc évvel később Svédország felteszi az i-re a pontot: éppen április 1-jén indítja el a színes műsoradást.
1985-ben a Sports Illustrated írója, George Plimpton sok olvasót becsapott, amikor kitalált cikket közölt egy Sidd Finch nevű újonc dobóról, aki 168 mérföld/órás sebességgel tud dobni egy gyorslabdát.
A világháló megjelenésével természetesen ott is beindult a tréfálkozás. 1997-ben egy olyan e-mail járta be a világhálót, amely szerint március 31. éjféltől április 1. éjfélig nagytakarítás miatt az internet zárva tart - a munkát öt nagyteljesítményű, többnyelvű japán robot végzi, amelyek kisöprik a hálózatban sodródó „roncsokat, törmelékeket”, mint például a halott e-mail címeket, inaktív oldalakat. Kérnek mindenkit, hogy ne akadályozza a munkálatokat.
Az április elsejei tréfálkozásba olykor komoly szervezetek is be szoktak kapcsolódni. 2005-ben a NASA a “Víz a Marson!” címet jelentette meg a honlapján. Ráklikkelve az alábbi kép tárult az olvasók szeme elé. Manapság talán azért is kopott meg az április elsejei tréfálkozás fénye, mert már túl bonyolult tréfákon gondolkodunk, amelyek eléggé hihetőek lesznek gyanakvó embertársaink számára. Talán épp ezért érdemes visszatérni az alapokhoz - egyszerű tréfához nyúlni, amely akár a napi rutinhoz kötődik, váratlan pillanatban történik, nem bántó, és mégis egy kis mosolyt csal a megtréfáló és a megtréfált arcára is. Használjuk ki ezt a napot egy kis vidámságra!
Forrás:
Bokor József: A Pallas nagy lexikona
www.mimicsoda.hu
https://www.history.com
https://ma7.sk/
https://www.officeholidays.com/
https://mult-kor.hu/