A karácsonyi rutin

Nálatok is van egy karácsonyi napirend, ami minden évben ismétlődik? Ez megmutatkozhat a feladatleosztásban, a Reszkessetek betörők és Grinch megnézésében, telefonhívás távoli rokonokkal, és a lista folytatódik minden házban, ahol világít a karácsonyfa. 

A karácsonyi rutint szokásaink alkotják. A szokás szóról valakinek elsőre a saját napi rutinja ugrik be, valakinek a hagyományok, míg valakinek lehet éppen a népszokások jutnak először eszébe. Az ünnepekhez kapcsolódóan is lehetnek eltérő szokásaink. Lehet, hogy az ünnep ugyanaz, de ettől függetlenül mindenki ünnepelheti teljesen különbözőképpen. 

A karácsony minden keresztény embernek, illetve családnak ugyanazt jelenti. A lényeg egyezik, de biztos vagyok benne, hogy akármennyi háztartást hasonlítanánk össze, nem találnánk két egyforma ünnepi rutint. Összeszedtem nektek néhány szokást, ami a kedvenc téli ünnepünkhöz tartozik. Ki tudja, hátha olvasás közben megtetszik nektek majd egy-egy ötlet,., és a saját családjaitokba vagy közösségetekbe is tovább viszitek majd. 

A karácsonyi vacsoraasztal megterítésével kezdeném. Nálunk sosem szokott kimaradni az asztalterítő alá csúsztatott nagycímletű pénz. Ezt mindig a kenyeres kosár alá szoktuk tenni. Ezt azért csináljuk így, hogy az elkövetkezendő évben is mindig jusson majd pénz kenyérre és hogy mindig legyen mit tenni az asztalra. Amikor a vacsoránál a desszertekre kerül a sor, nem hiányozhat az asztalról a gyümölcstál sem. A gyümölcsöstál állandó részei az alma, a dió, de még a fokhagyma is (annak ellenére, hogy nem gyümölcs). A dióhoz is kötődik egy kisebb „szokásunk”. Ha megtörjük a diót és annak a belseje egészséges, akkor mi is egészségesek leszünk a következő évben, ám ha a belseje rossz, akkor a mi évünk sem lesz a legkellemesebb. Hagyomány még nálunk az is, hogy valamilyen formában fokhagymát fogyasztunk, hogy egész évben egészségesek legyünk.

Bizonyára sokatoknak ismerős lesz a karácsonyi alma kifejezés. Néhányatoknál lehet szokás, hogy a karácsonyi vacsora után elfogyasztotok közösen egy almát. Vajon ez miért is szokás, miért csinálják ezt? Azt szokták mondani, hogy ha valaha is elveszve éreznénk magunkat vagy azt éreznénk, hogy letértünk az útról, akkor gondoljunk arra, hogy kivel fogyasztottuk el a karácsonyi almát és akkor mindig meg fogjuk majd találni a helyes utat. Ugyanakkor a karácsonyi almát a vacsora kezdetekor is szokás felvágni. A családfő feladata az almát annyi szeletre vágni, ahányan a családban vannak. Ezzel jelképezve az összetartozást.

A karácsonyi menühöz nálunk hozzátartozik az is, hogy nem fogyasztunk húst. A desszert részét képezi az ostya is, amelyet sokan fokhagymával és mézzel fogyasztanak. Néhány embernél a vacsora egyik főétele a mákos tészta is, amit azért fogyasztanak, hogy mindig legyen elég pénzük, hogy gazdagok legyenek. 

Mióta az eszemet tudom, azóta úgy van nálunk (is), hogy a karácsonyi vacsoránál a család nő tagjai nem állhatnak fel az asztaltól egészen addig, amíg az étkezés be nem fejeződött. Szenteste a vacsoránál mindig a család férfi tagjai szolgálnak fel. Ezzel azt akarjuk „előhívni”, vagy szimbolizálni, hogy a nők megpihennek, és az év többi részében legyen erejük gondoskodni és kiszolgálni a család férfi tagjait.

Szintén a mi családunk szokásai közé tartozik az is, hogy a karácsonyfát, csak december 24-én díszítjük fel hozza a Jézuska (a szerk.), míg valahol már december közepén megérkezik. Apropó karácsonyfa. Az alól nem maradhat el az ajándék sem. Ám nálunk az ajándékokat nem szokás egyből kibontani. Amíg nem hangzott el az ismert karácsonyi ének, a Mennyből az angyal, addig senki sem nyúlhat hozzá az ajándékokhoz.

Amikor utánanéztem az inteneten is, hogy miféle karácsonyi szokások vannak, volt néhány amire egyből felkaptam a fejem. A karácsonyi vacsoránál felhúzott abroszt tavasszal vetőabrosznak használták, és abból vetették az első gabona magvakat, hogy bő legyen a termés. A másik, amit érdekesnek találtam, hogy szép szokás volt az asztal alá szalmát tenni, annak emlékére, hogy a Kis Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy az egészséges legyen. 

A fent említett szokások általában továbbszállnak az utódokra, de van, hogy elkopnak, felcserélődnek. Ti is bármikor bevezethettek egy új szokást az ünnepkörbe, ami a családnak jelentőséggel bír, és mindenki a magáénak érzi, úgy gondolom addig van értelme. Egy karácsony esti séta is lehet szokás, hála-kör a vacsora előtt, vers hallgatás, ima, éneklés, bármi beleférhet. 

Remélem, tudtam nektek újat mondani, illetve valami olyat, ami felkeltette az érdeklődéseteket. Mindenki másképpen ünnepel és éppen ez adja meg az ünnep varázsát. A régi átvett szokások mellett elférnek az újak is, ne vonakodjatok kipróbálni párat. Nektek van valami különleges szokásotok? 

Források:
Viszlay Edit (édesanyám),
Bojtos Edit (nagymamám),
forrás_3