- György Kr. u. 4. század legelején, Diocletianus császár uralkodása idején a keresztényüldözés során halt vértanúhalált. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas pozícióba jutott, ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról, és a császár ellen fordult.
György egyike a tizennégy segítőszentnek.
„A sárkány egy jelkép, mely a nehézségeket, a veszélyt jelképezi, ami akármekkora is volt, nem kerülte el, nem félt, nem rettent meg tőle, hanem minden erejével szembeszállt, hogy legyőzze.
A cserkészeknek pontosan így kell szembenézniük az életük nehézségeivel. Bátran és magabiztosan kell járniuk, és minden tőlük telhetőt megtenni, hogy megpróbálják legyőzni az őket fenyegető veszélyeket, nehézségeket, függetlenül attól, hogy ezek mekkorák és mennyire félelmetesek. Ha így tesznek, akkor sikerrel fognak járni.” Bi-Pi
„Sárkányölő Szent György esője aranyat ér” – jegyezték meg dédapáink, ha langyos eső áztatta a határt Szent György napján (ápr. 24.). Európa nagy részében ez a nap jelentette a tavasz kezdetét. Bármilyen volt az idő, a régi rómaiak megülték pásztorünnepüket, a Paliliát, amikor a pásztorok a nyájat kihajtották a legelőre, kisöpörték az istállókat, vízbe mártott babérágakkal hintették meg magukat és a jószágot, szalmatűzön áthajtották a nyájat, maguk háromszor ugrották át a tüzet, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot is bemutattak , majd kezet mostak a reggeli harmatban.
Szent György legendája a középkorig nyúlik vissza, amikor a 11. századi keresztes lovagok visszatértek Angliába, és megosztották a bátorság és áldozatkészség tiszteletre méltó történetét. A beszámolók Szent Györgyöt hősként dicsérték, aki nemcsak egy hercegnőt, hanem egy egész várost is megmentett egy tűzokádó félelmetes sárkánytól, Ascalontól!
Silena városának lakóitól napi áldozatot követelt, hogy adjon az ivóvízből. A városbeliek hiába fogtak fegyvert ellene, nem bírtak vele: a sárkány mérges leheletével újra és újra megfutamította a polgárokat. Hogy megfékezzék a fenevadat, először két juhot adtak neki naponta, ám a juhok idővel megfogyatkoztak, ezért a városlakók úgy határoztak, hogy mindennap egy embert áldoznak a szörnyetegnek. Sorshúzással döntöttek, ami alól senki nem vonhatta ki magát. Egy nap a király lányán volt a sor, hogy feláldozzák a sárkánynak, de ekkor megérkezett Szent György lóháton, és a bátor lovas megölte a sárkányt. A sárkány legyőzését követően mindenhol rózsabokrok nőttek, így Szent György szakajtott is gyorsan egy friss rózsát, majd átadta a megmentett királylánynak. Sikerét követően a település lakói hatalmas ünnepséget rendeztek Szent György tiszteletére – ez a hagyomány az idők folyamán továbböröklődött, ahogyan egyes kultúrákban a rózsa ajándékozása is. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.
A magyar néphagyomány szerint is ettől a naptól számítódott a tavasz igazi kezdete. Sárkányölő Szent György napjához kapcsolódó szokások és hiedelmek az emberi egészség megóvására, a természet kegyének az elnyerésére, az állatok védelmére irányultak. Az eladósorban lévő lányok hittek benne, hogy megszabadulnak szeplőiktől, ha Isten madarai, a fecskék megjönnek az ókeresztény szent ünnepére. Némelyek megmosakodtak a varázserejűnek gondolt szentgyörgy-harmatban, hogy egészségesek legyenek. A gazdasági élet szokásai között is jeles napnak tartották. Az állatok első kihajtása, a pásztorok, a juhászok, csikósok, csordások, cselédek, kanászok felfogadása nagy esemény volt a falvakban, mind ehhez a naphoz köthető. Több helyen megajándékozták őket tojással, amelyet azért adtak, hgy a legelőre hajtott állatok ősszel olyan gömbölyűre hízzanak, mint a tojások. Szokás volt az állatok betegség, veszedelem, gonosz erők elleni védelmének biztosítása füstöléssel, amit a legelőre való első kihajtásuk előtt végeztek, mivel hajdan rontáselhárító napként is számontartották. Dédapáink kapura tűzött zöldággal (nyírfa-, bodza- és vadrózsaág) védekeztek az ártó erők ellen, a nyájat is zöld ággal hajtották ki, ami az új életet és az ártó hatások elleni erőt jelképezte. Akadtak, akik három keresztet rajzoltak – az Atya, a Fiú, a Szentlélek nevében – az ajtókra a nagyszombati tűzszentelésből maradt faszénnel, hogy elűzzék a bajt a háztól. A Szent György-nap előtt fogott gyík vagy kígyó megvéd a rettegett betegségtől, a torokgyíktól. Amelyik kézzel pedig megfogták a gyíkot, azzal gyógyítani lehetett.
„A búzát porba jó vetni, a kukoricát sárba” a földből élők szerint, a tapasztalt gazdák örültek a György hetében hullott esőnek. Elvetették a kukoricát, babot, uborkát, dinnyét. Ha békák kuruttyolásától volt hangos a vidék, korai nyárra számítottak. Dédapáink gazdag betakarítást reméltek, ha a varjú nem látszott ki a vetésből. A búza az életet jelentette, és megszentelték másnap, Márk evangélista ünnepén (április 25.). Megbecsülték a szentelményből tépett búzaszálakat: imakönyvben őrizték, kenyereskosárba rakták, koszorút fontak belőle a templomi zászlóra, búcsúkeresztre. Sokan megáldották a szőlőt is, hogy jégverés ne fenyegesse a szüretet. Ehhez a naphoz napot előhívó cselekedetek is kapcsolódnak, erre utal a következő gyermekmondóka is:
Süss fel nap,
Szent György nap!
Kert alatt a kislibáim
Megfagynak,
Terítsd le a köpönyeged,
Adjon isten jó meleget!
Számos időjósló megfigyelést is társítanak ehhez a naphoz:
- Ha Szent György napja előtt az ég dörren, bő termés lesz abban az évben.
- György-nap előtt, ha nem esik, György-nap után sokat esik.
- A Szent György-nap előtt megszólaló béka esőtlen nyarat jelez.
- Ha Szent György napján esik az eső, még a kősziklán is fű nő.
- Ha megszólal a pacsirta, jó termést ígér.
- Ha György-napon harmat van, nem kell zab, lesz széna bőven.
A katonaszent tisztelete magyar nyelvterületeken István királyig nyúlik vissza: állattartók, lovagok, katonák, fegyverkovácsok, vándorlegények, rendőrök választották oltalmazójuknak. Nekünk, cserkészeknek is ő lett a patrónusa. Rendszerint lóháton ábrázolták, amint legyőzi dárdájával a sárkányt az ismert legenda alapján. Cserkészetünk megalapítója, B-P (BiPi) szintén nagyon tisztelte. Gyűjtötte is a Szent György ábrázolásokat, szobája tele volt a legkülönfélébb Szent György képekkel. A cserkészmozgalom védőszentjévé pedig azért választotta, mert úgy érezte, hogy Sárkányölő Szent György pontosan olyan tulajdonságokkal, képességekkel, erényekkel rendelkezett, ami egy jó cserkésztől is elvárható. Sok cserkészcsapatban régebben igyekeztek az újoncpróba letételét áprilisra időzíteni, mivel ezekben a csapatokban Szent György napján került sor az újoncok ünnepélyes fogadalomtételére és a cserkészek fogadalomújítására egy nagy cserkészünnepségen belül meghitt együttlétben, volt ahol bensőséges körben, volt, ahol a szülőkkel, családtagokkal együtt, összekötve hálaadó szentmisével, istentisztelettel. Mily szép lenne ezt a szép szokást visszahozni a mai időkbe is! Erős szimbóluma lenne ez a cserkészetünknek, mély lelki üzenettel!
Jelenleg vannak cserkésztestvérek, akik túrázással, portyázással ünneplik ezt a napot, mások egész nap egyenruhát viselve mennek iskolába, egyetemre, munkahelyre, önkénteskednek e napon. Ilyenkor különösen érdemes felkeresni egy-egy Szent György nevű települést, vagy ilyen titulusú templomot is; megismerni, bővíteni az ilyen jellegű tudásunkat is!
További információkat és érdekességeket, hozzá kapcsolódó imákat a Lélekbúvár oldalon (az SZMCS Kalász lelki közösségétől) és a Légy résen! oldalon találsz. Végül IDE kattintva egy online Szent György játékot találtok.
Boldog Szent György-napot!